4. fejezet: Edzés és gyűlölet
Sun 2006.07.17. 10:56
Az első edzés
A reggeli fény úgy hatolt be az ablakon, mint valami halovány reménysugár, amely a szivemig elér. Az ablakon beszűrődő fénysugában fürdettem az arcom, és élveztem a nap melegét. A mai nap száraz volt, és a víztócsák is már felszáradtak, egyszóval az idő pont megfelelt Anna edzéstervének. Felöltözés után az ebédlő felé vettem az irányt. Pár ember már kint volt, így én is leültem reggelizni.
- Remélem felkészültél a mai edzésre!- Anna.
- Igen.
- Úgy gondoltam, hogy először felmérjük, hogy milyen szinten tartasz.
Bólintottam, majd folytattamaz evést. A gondolkozásból az éppen beérkező emberek miatt zökkentem vissza.
- Jó reggelt!- köszönt Yoh, nagy nyújtózás közepette.
- Jó reggelt!- köszöntünk neki vissza.
- Reggeli után kiviszitek a rétre Sunt, és felméritek harccal, hogy milyen szinten tart. Csak semmi durvaság!
*
- Remélem készen állsz!- mondta Yoh.- Amidamaru, szellemem, egyesüljünk!
- Mina, szellemem, egyesüljünk!
- Amidamaru, mennyei csapás!
A támadás elől félreugrottam, és most én támadtam.
- Mina, rengő föld!
Yoh alatt rázkódni kezdett a föld. Újból támadni akart, de egy vízpajzzsal kivédtem a támadást.
- Mina, óriás lavina!- kiálltottam.
A nagy kövek betemették Yoht, és ezzel megszűnt a szellemkontrollja. Majd felemeltem a kezemet, és a kövek is felemelkedtek. Arrébb letettem őket. Yoh csak vigyorgott.
- Nem vagy gyenge!
- Akkor most kaphatok öt perc pihenőt?
- Felejtsd el!- kiálltott Trey, aki már ott lebegett a snowboardján, a levegőben.- Jégrengés!
Épp csak annyi időm volt, hogy egy hátraszaltóval elugorjak, és így is legalább öt métert csúsztam hátrafelé.
- Mina, vízzuhatag!
Trey könnyedén hárított, és még nevetett is hozzá.
- Ez idáig gyenge volt, kislány!
Ekkor gondolatban felidéztem a bálnával való harcomat, és már tudtam, hogy mit kell tennem.
- Támadsz is vagy csak gondolkozol?
- Mina, forró víz!- Treyt meglepte ez a támadás. Mire felnéztem, már ott ült a földön csuromvizesen.
- Ez fura volt.- jelentette ki.
- Remélem jól esett a forró víz!- gúnyolódtam vele, de ő csak egy mosollyal válaszolt.
- Ügyes vagy!- mondta.
- Kössz. És most engedélyezek magamnak egy kis szünetet.
- De csak egy lélegzetvételnyi időt.- szólalt meg egy hang mögülem.
- Harcolni akarsz?- kérdeztem.
- Igen. Itt akarlak legyőzni.- válaszolta Len.
- Na jó. Azt nem tudom, hogy miért vagy ilyen ellenséges velem, de ha gondolod akkor játszuk le itt és most.- mondtam.
- Akkor a végső győzelemig!
- Rendben.- fogadtam el a feltételeket.
- Srácok, ez nem jó ötlet...- kezdte Yoh, de egy pillantással belefojtotta a szót Len.
- Bason, szellemem, egyesüljünk!
- Mina, szellemem egyesüljünk! Óriás lavina!
Len kitért a támadás elől, de láttam, hogy a vállát eltaláltam.
- Bason, rapid tempó!
Épp, hogy hárítani tudtam egy vízfallal. A következő pillanatban elestem. Hirtelen megérintettem a földet és ezzel sok kis inda emelkedett ki belőle, és makacsul meg akarták fogni a fiú kezeit és a lábait. Len ebben a pillanatban felugrott és egy csapással levágta az indákat. Szinte még le se érkezett a földre, már ugrott is fel. Éreztem, hogy a legerősebb támadására készül.
- Bason, aranyököl!
Már annyi erőm sem volt, hogy egy vízfalat emeljek magam elé. Az utolsó lélekjelenlétemmel arrébb gurultam.
Aztán éreztem a fájdalmat az oldalamban.
Utána semmi, csak a nagy feketeség.
*
Len nagyon megijedt, azonnal odarohant az eszméletlen lányhoz. Megnézte, hogy lélegzik- e, majd a karjaiba vette, és elindult befelé Yoh-val és Treyjel a nyomában. Mikor beértek a házba Len megszólalt:
- Keressétek meg Faustot. Én a szobájába viszem.
Útközben megállította őket Anna.
- Mi történt?
- Egy kis baleset.- válaszolt Trey.
- Len már elvitte Sunt a szobájába.- Yoh.
- És mi Faustért megyünk.- Trey
- Nem tartalak fel titeket. Ha végzett Faust, akkor küldjétek hozzám, hogy beszámoljon Sun állapotáról. Utána bemegyek hozzá.- azzal elviharzott.
Végre odaértek Faust szobájához. Bementek és kirángatták Faustot. Majd együtt rohantak tovább.
*
Len eközben letette az ájult lányt az ágyába és leült egy székre. Még magának sem merte beismerni, hogy aggódott a Sunért. Nemsokára megérkezett Faust. A szobában csak Len maradhatott benn, mert Faustnak szüksége volt rá, hogy elmondja pontosan, hogy mi történt. Len gyorsan elhadarta az edzés kimenetelét, majd Faust reakcióját figyelte.
- Szúrt seb, ha nem tévedek, akkor a guandaod, Lenny.- Faust.
- Igen.
- Akkor most segíts felültetni.
Mikor sikerült, akkor felhúzta a lány polóját. Len érezte, hogy elvörösödik.Faust kifertőtlenítette a sebet, majd bekötözte.
- Pár napig pihennie kell, nem nagyon szabad mozognia. Örülnék ha figyelnél rá.
Len némán bólintott, majd visszaült a székre.
Öt perccel azután, hogy Faust kiment, bejött Anna. Épphogycsak megnézte, hogy alvó barátnője jól van-e, már ki is ment. Len az egész délutánt végigörködte, és csak vacsorázni ment ki.
Majd este elaludt a széken.
|