A Vörös Hold
Este volt. Csöndes, nyugodt és fülledt. Csak Yoh és Pilika voltak otthon. Pilika kint üldögélt és a Holdat bámulta. A Hold aznap este vörösen izzott. Yoh elhúzta az üvegajtót és kiült Pilika mellé. Elkezdtek beszélgetni:
- Nagyon köszönöm Yoh, hogy nálad lakhattunk Trey –jel.
- Nincs mit, hiszen barátok vagyunk- az utolsó két szót furcsa csillogással a szemében mondta ki, a hangjában furcsa csengés volt.
- Tudom.
Yoh hirtelen odafordult Pilikához és megcsókolta. Trey ebben a percben lépett be. Meglátta, amint Yoh Pilika ajkán lóg. Hirtelen rettenetes düh töltötte el. Letépte Yoh-t Pilika ajkáról, lábáról ledöntve és a kezét a torkára szorítva a mellkasára ült és elkezdte fojtogatni. Trey nem látott a dühtől. Nem is tudta, mi dühítette fel jobban, az hogy Yoh lesmárolta a nővérét vagy az, hogy Yohnak már van menyasszonya. Miközben ezen elmélkedett, nem vette észre, hogy keze egyre erősebben markolta Yoh nyakát. Hirtelen elengedte, de Yoh már nem lélegzett. Trey rájött hogy elvetette a barátja életét, csak azért mert megcsókolta a nővérét. Pilika ezt az egészet sírórohammal küszködve nézte, mivel tudta hogy nincs esélye ellene. Ezekben a percekben csörtetett be Ana. Meglátta az elhunyt Yoh dermedt teste felett álló Treyt. Rögtön rájött hogy Trey tette ezt Yohval. Nekirontott, megingott és Trey hanyatt vágódott. Egy éles köre zuhant és betörte a fejét. Trey a kövön hunyt el. Ana elkezdett üvöltözni:
- Miért támadta meg Trey Yoht?
- Mert Yohval beszélgettünk és Yoh hirtelen megcsókolt, de Trey már csak a csókot látta- Pilika hangosan felzokogott
- ÁÁÁ!! Szóval így állunk? Te a vőlegényemmel csókolóztál!
- Nem. Vagy is… de ő csókolt meg!
- És te hagytad! Nem lökted el magadtól!
- Tudom! Teljes szívemből sajnálom. Yoh az én hibámból halt meg.
- MOST MEGFIZETSZ!!!!!!!!- üvöltötte Ana.
Elvette Yoh mellől a Fény Kardját, kihúzta a tokjából és átszúrta Pilika mellkasán. Pilika már csak a rettenetes fájdalmat és a vére melegét érezte. Utána összeesett és nem mozdult többé. Anában felébredt a megbánás és az a tudat hogy két embertársa életét kiontotta. Egy testvérpárét, amelyikből az egyik nem érdemelt halált. A bűntudat teljesen átjárta a szívét, a lelkét, a tudatát és minden részét. Megfogta a Pilika vérétől pirosló kardot és a vörösen izzó Hold felé fordulva saját kezével vetett véget fiatal és rövid életének, ami tele volt kalanddal, izgalommal, barátokkal és érzelemmel, habár ő nem nagyon mutatott érzelmeket. A Hold vöröses színnel festette be a kertet.
Eközben Ryu és Tokageroh vidáman léptetett hazafelé Yohmei mestertől és Mikihisától. Amikor beléptek a házba az üres volt.
- Mi lenne ha kimennénk a kertbe és fürdőznénk egyet drága barátom? – kérdezte Ryu a védőszelleme felé fordulva.
- Rendben.
Amikor kiléptek a kertbe megrázó, és rettenetes látvány fogadta őket. Hirtelen meghallottak egy halk, nyöszörgő sírást. Elkezdték keresni a hang gazdáját. Meglátták Mortyt, aki véres kézzel térdelt a barátai holtteste mellett. Tokageroh a vér láttán vérszemet kapott. Megszállta Ryut és nekiesett Mortynak akinek nála legalább háromszor nagyobb és erősebb Ryu ellen semmi esélye sem volt. Ryu elkezdte ütlegelni a fakarddal. Morty nem tudott védekezni. Mortyból elkezdett ömleni a vér. Ryu nem tudta leállítani magát. Mortynak sikerült kislusszannia Ryu ütései közül. Kihúzta a kardot Anából és ledöfte vele Ryut. Mindketten összeestek és eltávoztak az élők sorából.
Időközben megérkezett Lyserg Londonból. A kristályingája a kertbe irányította, ahol megpillantotta Lent, aki a Jun által küldött fánkot hozta.
Ezalatt a ház felé közeledett elég ittas állapotban lévő szellem. Ez a két szellem Bason és Amidamaru volt. Amikor beléptek a kertbe megpillantották Lent és Lysergöt. Amidamaru és Bason bedühödtek a látványtól, elvesztve fejüket és önkontrolljukat egyszerre megszállták Lysergöt. A megszállt Lyserg nekirohant Lennek, aki előkapva guandaoját próbálta megállítani Lysergöt. Nem sikerült neki és lezuhant a földre. Elejtette fegyverét, amit Lyserg felvett és egy gonosz kacaj közepette teljes furyokuát beleadva átdöfte vele Len testét. Lenből vér sprickelt Lyserg arcára.
- Mit tettünk?- ordított Bason fájdalmasan- Len mester! ÓÓÓÓÓ! A mesterem elhunyt.
- Ne siránkozz, hisz csak egy nyeszlett ember volt- szidta Lent Amidamaru.
- Te gyilkos! A mesteremet meggyilkoltad!- visongott Bason
- Csönd legyen!- üvöltött fel Lyserg- Menjetek ki a fejemből, a gondolataimból. Most miattatok én is gyilkossá váltam!
Lyserg hirtelen térdre rogyott. Elővett egy ruhazsebkendőt és letörölte vele barátja meleg és enyhén sós vérét. Levette kockás kabátját és letakarta vele Len vérben úszó holttestét. Hirtelen erős késztetést érzett arra, hogy sírjon és engedett neki. A Lenen lévő kabáton átütött a vér.
- Vért! Vért! Vért!- kiáltotta tébolyultan Amidamaru
- Óóó, Len mester!! Miért?- sírt Bason.
Bason ki akart jönni Lyserg testéből, de Amidamaru elkapta vaskos karját. Lyserg szeme kidülledt és a teste cafatokra robbant. Ekkor lépett be Jun és Jeanne. Azért jöttek, hogy a Taok vezetőjét megkeressék, mert fontos családi dologban kellet döntenie. Az arcukba csapódott Lyserg nyers, vértől tocsogó húscafatai. A két zöldhajú lány fölordított. Jun hirtelen hanyatt vágódott. Egy holttesten zuhant át, amit a kilógó hajáról ismert fel.
- LEN!- zokogott fel Jun- Nem! Én kisöcsém! Én kicsi kisöcsém!
- Meghalt? – kérdezte könnyes szemmel Jeanne.
- Szerintem igen. – sírt fel Jun.
- Szólni kéne En bácsinak- jelentette ki Jeanne.
- Egyetértek – válaszolta Jun.
- OK, elküldöm Yugait. Yugai szélsebesen menj En bá’ hoz!
Yugai elviharzott.
- Nyugodj meg Jun!- szólt rá Jeanne- Len jó vezetője volt a családnak.
- Tudom, menj el Pai-Longgal és nézzétek meg hogy él e még valaki ezen a vágóhídon.
- Rendben- válaszolta Jeanne- Hagylak hogy mély gyászba borulhass. Tudom, hogy Len szeretett téged, csak zárkózott volt és nem mutatta ki érzelmeit.
- Tudom- mosolyodott le Jun
Jeanne és Pai-Long elindultak és megtalálták a szétkaszabolt Mortyt, a betört fejű Treyt, az átszúrt Pilikát, a megfojtott Yoht, az átdöfött Ryut és a vérben úszó Anát. Találtak egy húscafaton egy zöld hajcsomót, ebből következtettek, hogy ez Lyserg darabja.
- Istenem! – ordított fel Lee Pai-Long – Ez egy mészárszék!
Felézett a vöröslő Holdra, bedühödött és egy Dühöngő csapással eltörte Jeanne gerincét. Irtó nagy reccsenést lehetett hallani.
- Ez mi volt?- kérdezte magában Jun
Odarohant a többiekhez és meglátta az eltört gerincű Jeannet.
- Pai-Long! Ezt te tetted?
- Igen, Miss Jun. És most ön következik!
Pai-Long egy Dühöngő csapással feltrancsírozta Junt a falra. Utána Pai-Long véget vetett saját életének, kitörte a nyakát.
Ezalatt a Tao birtokon:
- Van egy tragikus hírem En- közölte Yugai
- Mondjad!
- Len meghalt, fogadd részvétem.
- Mi? Nem lehet! Hogy történt? Lenny!
- Nem tudom. Jeannevel és Junnal mentünk hozzá és Yoh Asakura kertjében találtunk rá. Le volt takarva egy kockás köpennyel amit már átitatott a vére. Most mennem kell.
Yugai intett és kiment a teremből. En teljesen összetört. En kirontott az ajtót kivágva Len nagyapjához ment. A szobában a vörös Hold fénye izzott.
- Mi a baj En? Mi történt? Miért vagy ilyen zaklatott? – kérdezte az idős alacsony férfi
- Len meghalt. Ez a te hibád vén bolond, mert elengedted az undorító emberek közé. Most nézd meg mi lett!- tajtékozott En
- Micsoda? Hogy történt? Honnan tudod?
- Itt volt Yugai, ő mondta, de ő se tudta hogy történt. De most megfizetsz!
Azzal nekirontott az idős embernek és egy tőrt szúrt a szívébe. A vén trotty összeesett. Ebben a percben lépett be Len anyja kisírt szemekkel. Yugai nála is járt.
- Mi történt? Mit ordibálsz? Mit tettél?
- -Semmit! Megérdemelte, miatta halt meg Len!
- Ez nem igaz, En! Len választotta ezt az életet.
- Lehet, de ő engedte!- és ujjával a halott nagyapára bökött
- Úgy is elment volna Len.
- Nem!!- üvöltött En
Nekiesett Len törékeny anyjának és a tőrt most az ő mellkasába szúrta. A nő összerogyott és nem mozdult már. En elővette a kardját, a vörösen izzó Hold felé fordult és most saját életét oltotta ki. A Tao család nagyterme a Taok vérében és a vörös Hold fényében úszott.
Hajnalodott. Ezen a reggelen érkezett Jocó, hogy őt is Ana eddze. Ő még nem tudott semmit a vörös Hold éjszakáján történtekről. Szinte vele együtt érkezett Mikihisa, akinek Yugai szólt, hogy mi történt Yohval.
- Szia Jocó! Te is jöttél gyászolni
- Miről beszélsz Miki-manó?
- Hát te nem is tudod? Csak te maradtál a kis csapatból.
- Hogy érted?
- Úgy, hogy Yoh, Len, Trey, Ana, Pilika, Ryu, Lyserg és Morty halottak- Mikihisa felzokogott és magához ölelte Jocót.
- Istenem! – ez volt Jocó első reakciója
Bementek és rögtön a kertbe vették az irányt. Jocó és Mikihisa elszörnyedtek a látványtól. Az egész kert vérben úszott. Mikihisa megpillantotta Jun, Jeanne és Pai-Long holttestét:
- Még három áldozata van a gyilkos Vörös Hold estéjének! A Vörös Hold megőrjít mindenkit!
- Mi lesz most?- kérdezte Jocó
- El kéne őket temetni. Meg kell nekik adni a végső tiszteletet. Utána megpróbálni ugyanúgy élni mint a Vörös Hold éjszakája előtt.
- Nehéz lesz nem emlékezni arra szép időszakra amit velük töltöttem- mondta Jocó
- Tudom és megértem, fiam, arra gondoltam, hogy tanítványommá fogadlak. Erről már beszélni akartam veled régebben is.- mondta Mikihisa
- Rendben, de előbb a temetést el kéne intézni.
- Ti tüntessétek el a vért!- mutatott Mikihisa Jocóra és Yugaira, aki időközben befutott- Én intézem a szertartást.
Mindenki elkezdte csinálni a rá szabott feladatot. Mikihisa Kelimmel és Sylvával tért vissza. Megpillantották Jocót és Yugait a fűben ölelkezve. Kelim elővett egy zacskó port és a tartalmát a gyanútlan Yugaira szórta. Yugai hús-vér nő lett. VIII. Faust ezt megtudta és nem értette hogy Elizát miért nem támasztották fel. Kelim közölte, hogy ez a por a véletlen játékával jött létre és Yugaijon tesztelte a hatását. Faust bánatában, hogy az ő Elizája soha nem lesz élő, felakasztotta magát.
A halotti szertartás gyönyörű volt. Mindenkit fehér selyemmel bélelt ezüst koporsóba temettek, kivéve Lysergöt, akit egy ezüst edényben földelték el.
Jocó és Yugai boldogan éltek, vicc-harcmester gyerekeik születtek.
VÉGE
|