A Nap első sugarai átsütöttek a város szmogos levegőjén. Az égen a közeli atomreaktorból származó különös alakú ( maci, superman, teáskanna, Goffy, Eminem) felhők úsztak, furcsa árnyékokat vetve az épület melletti szeméttárolóra.

Yoh lassan kinyitotta a szemét, majd a fejét fogva felült:

-Hol a fenébe vagyok, vazze? S hol a cigim?

-Ez a detoxikáló, baszd meg...Néhány köcsög hozott be néhány órával ezelőtt – válaszolt Morty, mire a fiú ránézett.

Újdonsült haverja egy széken ült mellette és éppen a cipőjéből öntötte ki a földet, ezzel gyarapítva azt a kupacot, ami ez eddig makulátlanul tiszta padlón tornyosult.

Yoh percekig beállt pofával bámulta az összefirkált és köpködött falat…majd automatikusan elővett egy besodort cigit  rágyújtott, nagyot szippantott majd a mocskos padlóra köpött. Pár másodperc múlva nagy csattanás és csajok sikítozása hallatszódott a MÁV kórház hideg folyosójáról. Aztán kivágódott az ajtó és belépett rajta tökéletes mosolyával Zeke. Friss szellő meglegyintette Head & Shoulders-sel mosott barna fürtjeit…

-Megjöttem kis kertén öcsikém .-mondta majd megigazította a méregdrága bordó selyemingét. Egy mozdulattal fejen baszta a széken terpeszkedő részeges Mortyt és tökéletesen helyet foglalt.

-Neked állandóan csak ezen jár az agyad, mi te ványadt valagú kretén? Nesze hoztam néhányat, amit kint találtam egy csövesnél- válaszolta Zeke, majd belenyúlt a nadrágja zsebébe és elővette méregdrága bőrpénztárcáját, amiből kiszedett három sodrott bagót és odavágta az öcsének:

-Ennyi van baszd meg…oszd be!- mondta és egy mozdulattal Yoh elé vágta. Az mohón értük nyúlt és gyorsan belesüllyesztette nadrágja zsebébe.

-Köszi tesókám jó arc vagy baszd meg!- vigyorodott beállt képpel a fiatalabb Asakura srác.

Halk kopogást hallottak majd egy szőke kissé üres fejű ápolónő viharzott be a szobába. Zeke szemei felcsillantak és mohón letaperolta a női domborulatokat.

-Te buzeráns barom! Takarodj…legalább ne előttem baszakodj…-förmedt rá Yoh és ismét a padlóra köpött.

-Akkor ugye egyedül is megtalálod a kijáratot, kistáska? A vodkavedelő haverodat is vidd... – nyögte Zeke, miközben már vetkőztette is a nővérkét.

-Baszd ki....te nimfomán állat... – Yoh felsóhajtott, majd kimászott az ágyból, s belebújt a papucsába...

-Mikor léptem én bele a kutyaszarba, basszus?! – mondta undorodva, majd körülnézett, hogy hol tudná letisztítani, azonban csak egyetlen rongyot vett észre a földön, ami Zik méregdrága selyeminge volt. Felröhögött, majd miután megállapította, hogy testvére már elég elfoglalt ahhoz, hogy ne vegye észre ( épp a megüresedett ágyra döntötte a pucér ápolót), egyetlen mozdulattal megtörölte a papucsát a vörös anyagban.

-Nah, gyere, kis barátom, menjünk... Sok még a dolgunk... – Morty vetett egy sokatmondó pillantást Zeke és újdonsült barátnője felé, majd nagyot nyelt és leugrott a székről. Csakhogy elfelejtkezett arról, hogy még nem egészen józan, így hatalmasat esett, egyenesen a szekszszimbólum Asakura fiú ingére...

-Ne szarakodj már, csávókám! Há’, sietünk, vazze! – kiáltott Yoh, mire Morty szitkozódva feltápászkodott és utána szaladt, kettesben hagyva Zeke-t és újabb „áldozatát”...

*

Yoh és Morty kissé ingatag léptekkel indultak el a temető felé. A kisméretű srác kérésére útközben tettek egy kitérőt a kedvenc kocsmája felé és vettek három karton Borsodi sört.

-Most akkor mi a faszom vagy te sámán? Hát baszd meg…-nyögte Morty és nagyokat büfögött.

-Nyugi kis csákó tök ász az egész dolog…én leszek azoknak a buziknak a királya és az egész világot beborítják majd az ültetvényeim…hi hi ha ha…öhhh- mondta Yoh majd miután eldobta a teljesen elszívott cigit, előhúzta a Zeketől kapott darabokat és ismét rágyújtott.

Bebotladoztak a temetőbe. Faust ismét ott volt, épp csücsörítve rúzsozta be kedvenc csontváza „ajkait”(mivel azok nem igen voltak a fogait).

-Tegnap este nagyon huncut voltál…-csikizte meg Eliza bordáit. Morty elfordult és nagyokat öklendezet az egyik lerohadt sírköre, de Yoh csak vihogni tudott, hála a fűnek, mit egyenesen Mexikóból importáltak.

-S mit csinál egy ilyen izé...táltos vagy mi a túró..tudod...na...ami te is vagy...

-Hát, ilyen izéket...há’ tudod....szétveri az olyan emberek seggét, mint az a tegnapi lökött fószer a szobrával...  –válaszolt Yoh, majd kikerülve az aprócska barátja által termelt, egyszer már megemésztett sört, elindult a hegy felé...

-S most amúgy mi a faszért jöttünk mi ide, he? Már hiányzik a vodkám....

-Köll, az a szamuráj csávesz....nagyon bejöttek a kardjai, azokkal könnyen vághatná nekem a friss dohánylevelet! Hihihi, .... – erre a szövegre Amidamaru azonnal megjelent, arcán gonosz vicsorral:

-Húzzatok, innen a fenébe, büdös kis patkányok!  -sziszegte dühösen, de hirtelen egy gyanús hang jött a háta mögül...

-Fhuj, maga fingott, hóhér úr? – fulladozott Morty, majd a hegy szélére rohant és újabb gyomortartalommal könnyített magán...

A szellem csak morgott egyet válaszképp, majd Yoh felé fordult:

-Nah, nyögjed, hogy mi kéne...

-Höh, arra gondoltam, tesókám, hogy nem lennél-e...a....védőizém...há” tudod mim...me’ én egy sámán vagyok, ám! Nah, mit reagálsz?

-Azt, hogy nem, és hogy húzz a redvás picsába! Én addig nem mozdulok innen, amíg el nem hozod a barátom, Mosuke ürülékét! 600 éve várok rá már ezen a hegyen...de eddig sehogy sem jött össze neki a szarás... Segíts neki, ha olyan nagy a pofád, vazze... – azzal a szamuráj már el is tűnt.

Yoh rágyújtott a következő cigire, majd lassan Mortyhoz sétál és így szólt:

-Nah, gyere, te paraszt! Megyünk a múzeumba!

-De az kurva messze van, baszd meg! S ma még nem ittam vodkát... – sírta az aprócska kisfiú, de barátja csak felröhögött:

-Segítek, hogy hamarabb odaérj! – azzal egyetlen jól irányzott láblendítéssel útnak indította Mortyt lefelé a hegyről...a lehető legmeredekebb részen....

Keserves próbálkozások után elérkeztek a múzeum bejárata elé. Zárva volt…Yoh megcsikorgatta elhasznált agytekervényeit és próbálta kivenni az ajtón lévő írást…kevés sikerrel.

-Azt a kuva…nem láttok...bassza meg- szívta meg a cigijét és nézet rá ismét nagyon ittas barátjára.

-Mi a szart csináltok ott huligánok? Na húzzatok a múzeumom környékéről…büdös kis cigányok…-üvöltött rájuk az épület tulajdonosa és baseball ütővel rájuk rontott. Úgy hátba csapta őket, hogy berepültek a múzeum üveg ajtaján. Ekkor a hátuk mögött elszaladt két néger kisfiú…azok felkapták a férfi biciklijét és nevetve elszaladtak vele.

-Ti köcsög kis niggerek! Szétrúgom azt a redvás seggeteket!- kiáltotta a múzeum tulajdonosa majd otthagyva Yohékat elszaladt…

-Nah, legalább bejutottunk, hehe, haha... – mondta Yoh, majd véres kezét beletörölte Morty hajába.

-De minek jöttünk ide egyáltalán baszd meg?

-Mondtam má’, kis köcsög, figyejjé jobban! Meg kell fosatnunk vmi 600 éves muksót, akinek székrekedése volt, amikor megdöglött, mert agyonvágta egy sírkő... – válaszolt Yoh türelmetlenül, majd zsebre tett kézzel elindult a múzeum belseje felé.

Morty gyanakodva nézett utána, s miután kiszedett a testéből pontosan 143 db üvegszilánkot követte ivó és füvező cimboráját.

-S mégis, hogy akarod rávenni, hogy szarjon, ha már egyszer 600 éve nem tud?

-Ezzel, bassza meg... – mondta Yoh, majd megállt az egyik kiállítóterem közepén és elővett valamit a zsebéből.

-Nah, Mosuke, cicicicc! Hol vagy, kiscicus?! Gyere, nézd mit hoztunk neked... – az Asakura fiú felröfögött a röhögéstől, de a következő pillanatban elment a kedve a nevetéstől, amikor megjelent mellette egy hatalmas debil állat szellem és kikapta a kezéből az apró fiolát.

-Anyád a cicus, köcsögarc! Mi a francos lószar ez?

-Guttalax...hashajtó... – hebegte Yoh, miközben gyengesége jeleként óvatlanul is bevizelt a nadrágjába.

-Na végre...vmi jó találmány....akkor fenékig! – azzal a Mosuke-nek nevezett szellem egy az egyben bevágta a pofájába az üvegecskét és vígan elropogtatva le is nyelte. A két erősen toxikált állapotban lévő kissrác meg se tudott szólalni a döbbenettől, egyre csak bámulták a szellemet, Yohnak még a cigi is kiesett a szájából, Morty pedig már legalább két másodperce nem kortyolt bele immár húgymeleg sörébe.

Hosszú percekig csönd volt a múzeum folyosóján csak Mosuke egy két erőlködött nyögése törte meg a csendet. Aztán egyik percben egy ismerős hangot halottak mire Zeke mászott be az ablakon hangos  nyögések közepette.

-Szasztok nyomorékok.-mondta Zeke majd rálépett Morty fejére és fejbe csapta az még mindig dermedten álló Yoht. Erre az magához tért, felvette a füves cigit a földröl és megszívta.

-Baszd meg Zeke!...Mi a faszt keresel itt? Neked mindenhol szerepelned kell…?Hö?-nyögöt  egyet Yoh és kábultan lerogyott egy összepisált székre.

Zeke ellövette méregdrága Kanadai fésűjét és lágyan megfésülte csodás arca mellett lelógó két tincset.

-Öcsikém…olyan szerepet kaptam basza meg…milliókat keresek…még Opacho is szerepel benne…valami Bepanten vagy mi a tököm…-sóhajtott Zeke majd a méregdrága gyémántból kirakott órájára pilantott.-Na vazze már vár Jun…mindig kések azt ott rinyál a büdös kurva…-kezdte, de ekkor félbeszakította Jun szapulását. Hirtelen zümögö és süvítő hangot hallotak…pár másodperc múlva egy kis Jézus szobor lebeget be az ablakon.

-A Megváltó eljött, hogy ismét megbocsátást nyerjetek gyermekeim…-suttogta egy hang. A mini szobrocska zümmögött és pörgött.

Zeke idegesen az órájára pillantott majd megmarkolta a szobrot és egy mozdulattal a kukába vágta.Az recsenve ketté tört….

-Kurva anyátokkal szórakozzatok, keresztszopó seggfejek! – kiáltotta ki az ablakom, de már csak buzgó Ámenek hangzottak a távolból.

Yoh közben elégedetten felsóhajtott:

-Nah, végre, macikám, azt hittem, hogy sose végzel! – mondta röhögve Mosukénak, mire a szellem hálásan bólintott, miközben megtörölte verejtékező homlokát:

-Kemény egy menet volt...de megvan a gyümölcse! – azzal nagy nehezen feltpászkodott és elégedetten rámutatott a padlót borító néhány barna rögöcskére....

-Akkor akár mehetünk is Amidamaruhoz...

-MIIIII? AMIDAMARUHOZ, ahhoz a kretén balfaszhoz? Miatta döglöttem meg! Ha 5 perccel kevesebbet töltök a bokorban guggolással...akkor talán nem baszták volna rám azt a sírkövet...

-Ne aggódj, tesókám! Én sámán vagyok...el tudom vinni...a művedet a barátodnak...

-Igazán megtennéd?

-Nem...de ha van füved, oké az üzlet!

Mosuke egy pillanatra elkomorult, majd lopva körülnézett és gyorsan elővett egy kis csomagot:

-Nesze...a legjobb anyag... egyenesen Indiából...

Yoh elvette és elsüllyesztette még mindig pisifoltos farmere hátsózsebébe, majd lehajolt és megszemlélte Mosuke alkotását:

-Morty, gyere ide és vedd  szádba, nem fér már bele a zsebembe...

-Azonnal, barátom... – azzal a kisfiú odaszaladt és egyesével bepakolta a szájába a kis gombócokat...

Végül ezek a kiskorú bűnözök elmentek ismét a temetőbe(Faust éppen Eliza szülinapját tartotta…boldogan nevetve tömködte a csontvát szájába a rózsaszín cukormázas torta szeletet)Amidamaru(a hóhér) egy összeköpködött és firkált sírkövön lebegett és magába motyogott összevisza.

-Itt van baszd meg amit kértél…-mondta Yoh majd fejen baszta kis barátját mire az kiköpködte a kis kaki kupacokat a szellem lába elé.

-Jó van te kis pöcs…ha megmosod azt a redvás tested egyesülhetünk, hogy bagót vágjunk. .-mondta a hóhér majd bele köpött egy gennyeset a kezébe és Yoh felé nyújtotta. Az bele hamuzott a saját tenyerébe és kezet rázott a nagy semmivel. XD

Yoh, Morty és most mát Amidamaru a hóhér együtt indultak haza olyan hajnal 3 körül…Megáltak a zebra elött…Morty már harmadszorra leöntötte magát sörrel majd egy óriásit büfögött az éjszakába.Yoh már teljesen beált…

Pár perc múlva elindultak. Velük szembe halk cipőkopogás hallatszódót…az esti fénybe megcsillant valami rózsaszín….