Másnap délután, az iskola után a fiúk valóban nekiláttak rég nem látott barátaik felkutatásának. Ám a tanórák után rögtön mégsem ezzel kezdték – inkább Annával beszélték meg a dolgokat. Elvégre ha sikerülne tervük és valóban mindannyian újra együtt lennének, egyértelmű, hogy Yohék házában töltenék az időt. Yoh tehát délután könnyednek szánt arckifejezéssel odasétált mennyasszonyához és elkezdte mondandóját.

-         Anna, nem bánnád, ha pár ember itt aludna az elkövetkező napokban? – Anna már azelőtt sejtette, hogy Yoh valami ilyesmit szeretne, mielőtt kinyitotta volna a száját. A lány szeme összeszűkült. Vetett egy vesébe látó pillantást Yohra, majd így szólt:

-         Mindenkire gondoltál, vagy csak Riora és Treyre? – Yohnak megint támadt egy olyan kellemetlen érzése, hogy a lány gondolatolvasó.

-         Hm, hát, mindenkire…

-         Na nézzük, ott van Rio, a szakácsunk és Trey, a székrekedéses, azonkívül a mókamester meg Faust. Jól számoltam?

-         Ööö, hát, nem, jönne Lyserg is. Tudod, a varázslósámán.

-         Aki beállt Kívülállónak?

-         Eegen… - Anna szúrós pillantást vetett vőlegényére.

-         Rendben. – felelte végül.

-         Tényleg? – lepődött meg Yoh. – Kösz! – Majd gyorsan visszament Lenékhez, nehogy Anna meggondolja magát. Így már nem láthatta a lány arcán megjelenő, kedves mosolyt…

-         Szóval belement? – csodálkozott Morty.

-         Igen, úgyhogy kezdhetjük is! Morty, itt a laptopod?

-         Mint mindig! – bólintott Morty.

-         Len, hoztál levélpapírt?

-         Hoztam. – morgott Len. Yoh nevetett. Len ilyenkor sosem értette, min nevet. Miközben harcoltak régebben akkor is nevetett. Min volt alkalma viccelődni?

 Len elkezdte írni a levelet Faustnak, míg Morty küldött egy e-mailt Lysergnek. Mindketten, kezdeti megállapodásuk szerint, jövő hét szombatra hívták barátaikat. Egyik cselekedet sem tartott pár percnél tovább, itt azonban máris elakadtak. Bár tudták, hogy Rio és Trey hol vannak, de nem tudták őket elérni, csak ha utánuk mennek – márpedig az elég hosszú út lett volna; napokig is eltarthatott.

-         Hát, Yoh, azt hiszem, megint Annához kellene fordulni… - tanácsolta Morty.

-         Miért, ő mit tehetne? – kérdezte Len.

-         Ő egy Közvetítő, és egy Közvetítő…

-         Képes megidézni a szellemeket, bárhonnan. – hallatszott egy hang mögülük. Megfordultak – Anna állt előttük.

-         Öh, szia, Anna… - vigyorgott Yoh. – Akkor tudsz segíteni?

-         Tudok. – bólintott Anna. – Megidézhetem mondjuk Rio szellemét, Tokageroht, elmondom neki, hogy várjuk Riot és Treyt, aztán visszaküldöm, ennyi.

-         Jó, csináld. – helyeselt Yoh. Anna erre behunyta a szemét és felemelte gyöngyláncát. Ezután kinyitotta szemét – amely fehéren fénylett és egyáltalán nem hasonlított az átlagos Annáéra. Morty most is éppoly érdeklődéssel szemlélte a szellemidézést, mint mikor először látta. Anna ezúttal is transzba esett és pár másodperc múlva lángok villantak fel gyöngyei körül. A lány előrerántotta karjait, mire lassan körvonalazódni kezdett előttük Tokageroh zöldes alakja.

-         Hé… Rio pajtás, hova lettél? – hebegett a szellem. Jobbra-balra tekintgetve kereste sámántársát. Nagyon meglepődött a többiek látványán.

-         Ti meg mit kerestek itt? Ti is Északra jöttetek? – csodálkozott. Yoh mellett előbukkant Amidamaru, Len mellett pedig Bason szemlélte szellemtársuk feltűnését.

-         Anna megidézett. – magyarázta Yoh. – Mindjárt visszaküld Riohoz. Szólnod kellene Rionak és Treynek, hogy várjuk őket ide jövő hét szombatra, rendben?

-         Yoh, te vagy? Rendben, megmondom. – egyezett bele még mindig értetlenül Tokageroh.

-         Akkor küldelek is vissza. – jelentette ki Anna. Ez a művelet már rövidebb ideig tartott és kevésbé is volt látványos.

-         Ez megoldva. Mostmár csak Jocó hiányzik. – szólt Yoh.

-         És vele mit kezdjünk? – kérdezte Len.

-         Nekem van egy ötletem. – emelte fel a fejét Morty. – Azt mondtátok Lysergről, hogy ő egy varázslósámán, ugye?

-         Igen, miért?

-         És ő segített nektek Doby Village keresésében. Ehhez a varázslóképességét használta. Ha ez ment neki, miért ne találná meg Jocót?

-         Igaz! – helyeselt Yoh.

-         Jó, ezt majd megbeszélitek vele. Most viszont Yoh drágám, gyere vacsorázni!

-         Megyek, Anna. Mit főztél? – kérdezte Yoh.

-         Anna? Főzött? – kiáltott fel szinte egyszerre Morty és Len. Anna villámló szemekkel nézett rájuk. Ez a tekintet valahogy sokkal jobban zavarta őket, mint mikor Anna transzba esve nézett előre fehéren izzó szemeivel.

-         Igen, mivel Yoh drágám ha jó sámán is, de szakácsnak egy nulla. Valakinek mégis ennivalót kell csinálnia… - vetett egy megalázó pillantást leendő férjére. Yoh zavartan elvigyorodott.

-         Sziasztok, srácok! – búcsúzott Mortytól és Lentől.

-         Hello! – válaszoltak ők. Kisvártatva mindenki hazaindult, megint különböző irányba, akárcsak tegnap.