Term�szetesen a m�snapi nap nem sokban k�l�nb�z�tt a t�bbit�l. Mind�ssze annyiban, hogy Nathan megpr�b�lt eleget tenni �g�ret�nek. A reggeli alatt akarta a medit�l�st gyakorolni, mire Oct�via (aki egyre t�bbet l�gott vel�k) agg�dva megr�zta a v�ll�t.

-         Nat, minden rendben?

-         Persze. Mi�rt k�rded?

-         Olyan furcsa k�pet v�gt�l… - vont v�llat a l�ny.

Nathan csal�dottan lap�tolta mag�ba zabpelyhe marad�k�t. Tekintet�t k�zben v�gighordozta a t�rsas�gon. Az asztaln�l a szok�sos bolondoz�s ment. Csak egy valakit l�tott, aki hozz� hasonl�an f�sult volt – a sz�ke k�lyk�t, aki tegnap megfenyegette Mikihis�t.
Id�k�zben k�t bar�tja is befejezte a reggelit, �s ism�t elindultak az �r�ra. M�r t�bben is ott voltak, mire be�rtek a f�k k�z� �s morcos k�ppel v�rt�k az aznapi k�t �ra szenved�st. Nathan kiv�lasztott mag�nak egy cs�ndes zugot. H�t�t az egyik sz�les fat�rzsnek vetette �s v�rt. Lehunyt szemmel hallgatta a k�rben �l�k besz�lget�s�t. R�pke negyed �ra m�lva elkezdt�k az edz�st. M�r ki se nyitotta a szem�t, mikor megj�tt Mikihisa �s ekkor szok�sos besz�det tartott. Szellemeik megint m�shol voltak �s csend telepedett a t�rsas�gra, mik�zben pr�b�ltak medit�lni, vagy legal�bb azt m�melni, hogy �ppen ezt csin�lj�k.
Nathan hirtelen nagyon �lmosnak �rezte mag�t. Mintha a f�radts�g egy s�t�t �rv�ny m�dj�ra szippantotta volna be. �lmodott.
Egy fekete helyis�gben volt �s l�ngok vett�k k�r�l. K�zd�tt a t�z ellen �s nagyon f�lt. Azt�n egy hideg kacajt hallott �s egy arcot l�tott a l�ngok k�z�tt.
Felord�tott, de ekkor m�r mag�n�l volt. Elter�lt a park f�v�n, zih�lt, mintha kilom�tereket futott volna, �s homlok�n verejt�k gy�ngy�z�tt. �sszes csoportt�rsa f�l� hajolt. Legk�zelebb John �s Oct�via �llt hozz�. Csak elmos�dottan l�tta az arcukat �s a l�ny hangja is tomp�n csengett.

-         �lljatok h�tr�bb! – sz�lt egy hang, ez azonban tiszta volt �s �les. Mikihisa zavarta sz�t a b�m�szkod�kat. – Had jusson leveg�h�z!

Nat nagy nehezen fel�lt. Fej�t fogta, ami l�ktetett a f�jdalomt�l.

-         Mi t�rt�nt? – k�rdezte a tan�r �s leguggolt hozz�.

-         Semmi… csak rosszat �lmodtam… - motyogta Nathan kit�r�en.

Mikihisa csak hitetlenkedve h�mm�g�tt egyet, de nem faggatta, ami�rt Nat h�l�s volt. M�r �gy is �pp elegen b�mult�k furcs�lkodva, nem akarta m�g azt a r�m�lmot is elmes�lni.

-         Azt mondom, pihenj le. K�s�bb m�g ben�zek hozz�d, rendben? – aj�nlotta a tan�r.

-         Rendben. – motyogta Nathan �s kiss� sz�delegve indult el.

T�rsai �sszes�gtak a h�ta m�g�tt.

*

Amint ki�rt a figyel� tekintetek keresztt�z�b�l Nat meg�llt, hogy kif�jja mag�t. Let�r�lte a verejt�ket homlok�r�l �s nagyot s�hajtott. Pr�b�lta felfogni mi t�rt�nt vele. Nem �lmodott, ebben biztos volt. Ahhoz t�ls�gosan val�s volt a l�tom�s. Igen, az a j� sz� r�, l�tom�sa volt. Folytatta az �tj�t a h�zuk fel�. M�s v�gya sem volt, mint elfelejteni ezt az eg�szet �s aludni egy j�t. Egy furcsa �rz�s azonban megtorpan�sra k�sztette. K�r�ln�zett, de nem l�tott semmit. Azonban hangokra lett figyelmes. Arra ment, ahonnan a dulakod�s zajait hallotta. Egy h�z sarka m�g� h�z�dva figyelte a jelenetet. A sz�ke fi� volt ott, aki �sszekapott Mikihis�val. Nathan eml�kezett r�, hogy nem l�tta csoportj�ban a sr�cot. Vele volt k�t haverja, akik Yoht, a lak�t�rs�t fogt�k le. �gy t�nt a h�rom fi�, szellemeik h�j�n az �k�ljogokat r�szes�ti el�nyben. A sz�ke fi� id�nk�nt alaposan hasba v�gta Yoht.

-         Mondd meg az ap�dnak, hogy n�h�nyan nem d�jazz�k a m�dszereit. – mondta gonoszul vigyorogva.

-         Nem � tehet r�la, ha nem vagy j� s�m�n. – v�gott vissza a fi�.

-         Mikihisa a legb�n�bb mester, akivel valaha tal�lkoztam. – k�pte oda d�h�dten a sr�c.

-         Az a bajod, hogy nem tudtad s�m�n harcban legy�zni.

-         Nem is volt s�m�n harc! – a sz�ke fi� m�r ord�tott. Azt�n el�vett valamit nadr�gzseb�b�l. Nat egy k�s peng�j�t l�tta megvillanni. – Tal�n kicsit megh�zza mag�t, ha n�mileg �tszabjuk a kisfia arc�t.

Yoh tehetetlen�l verg�d�tt a k�t markos leg�ny kez�ben. Nathan biztosra vette, hogy tisztess�ges harcban nem lenne es�lye a k�ses sr�cnak. �gy azonban a fi� v�dtelen volt.

-         El�g legyen! – ki�ltotta �s el�ugrott a h�z m�g�l.

-         Megint te? – n�zett r� a sz�ke fi� megvet�en. – Takarodj innen Daves, ha j�t akarsz magadnak! T�ged nem akarlak b�ntani, de k�nnyen a kis bar�tod sors�ra juthatsz.

-         �r�lts�get csin�lsz! Tedd azt el! – b�k�tt a k�sre Nathan.

-         Nekem te ne parancsolgass! – ism�t d�h �lt ki a sz�ke fi� k�p�re �s fenyeget�en megindult fel�.

Nat sok�ig mozdulatlanul �llt. Hagyta, hogy a fi� megfelel� k�zels�gbe �rjen, azt�n alaposan orrba v�gta. A sr�c ny�gve h�traesett �s v�rz� orr�t markolta. Az egyik test�re erre elengedte Yoht �s Nathan fel� indult. Az alkalmat kihaszn�lva a barna haj� fi� nekiesett a m�sik nagydarabnak. Ek�zben Nat is k�zd�tt sz�les v�ll� ellenfel�vel. Csakhogy a csata hev�ben nem vehette �szre, hogy a sz�ke �sszeszedi mag�t �s megragadja a k�st, amit elejtett. Azt�n felkelt a f�ldr�l �s egy hat�rozott mozdulattal fel�j�k dobta a fegyvert.

-         Vigy�zz! – ki�ltott fel Yoh.

Nathan arra n�zett �s �pp id�ben leh�zta a fej�t, lehasalt a f�ldre. Mel�k ellenfele azonban t�l lomha volt. Mind azt hitt�k, hogy a penge a h�t�ba �ll, de szerencs�re p�r m�terrel arr�bb f�r�dott a f�ldbe.

-         Jerry… te majdnem… meg�lt�l... – h�pogta a fi�.

-         Fogd be �s t�n�s! – mordult r� a k�ly�k, mert l�ptek hangzottak fel a k�zelben.

Ek�zben Yoht, aki m�g mindig dermedten figyelte a jelenetet, arcba gy�rte az ellenfele. Jerry el�gedetten felkacagott. Mindh�rman menek�l�re fogt�k a dolgot.

-         J�l vagy? – ugrott oda a sr�choz Nathan.

-         Aha, igen. H�la neked. – vigyorgott Yoh. Fogai pirosak lettek v�r�t�l.

Yohmei mester �rkezett.

-         Mi folyik itt? – k�rdezte s�rgetve.

-         Semmi gond nagyapa. – Yoh let�r�lte a v�rt a sz�ja sark�b�l.

-         Nagyapa? – vonta fel a szem�ld�k�t Nathan.

-         Igen. �s mint hallhattad Mikihisa az ap�m.

-         Mint hallhattad? �rulj�tok m�r el mi t�rt�nt itt! – Yoh konokul hallgatott, �gyhogy Nat fogott bele a mes�l�sbe.

-         P�r k�ly�k megt�madta az unok�j�t.

-         Kik voltak?

-         Nem tudjuk. – v�gott k�zbe Yoh �s Nathanra n�zett. A fi� helyesl�en b�lintott, b�r az �ll�t�s nem volt igaz.

-         �s te? – n�zett r� az �reg.

-         �n… h�t �n csak erre j�rtam �s…

-         Nathan megmentett. Nem is tudom, hogy tal�lt r�m. Senki nem hallott minket, pedig el�g zajosak voltak.

-         Meg�rz�s. – pr�b�lt kit�r� v�laszt adni Nat �s zavartan legyintett.

-         Meg�rz�s? – k�rdezett vissza Yohmei, �s hosszan, �that�an figyelte �t.

Nathan �llta a pillant�s�t. V�g�l az �reg volt, aki elfordult.

-         Ha nincs r�m sz�ks�g, akkor �n lepihenn�k. – vonta meg a v�ll�t Nat. – A mai edz�s kicsit kik�sz�tett.

-         Persze, menj csak.

Nathan szinte �r�lt, hogy lel�phet v�gre. Nagy l�ptekkel tette meg az �tj�t a h�zukig �s azonnal bez�rk�zott a szob�j�ba. Nem volt kedve senkivel besz�lgetni; igaz a legt�bben m�g �r�n voltak, de att�l tartott, Yoh megkeresi, hogy megk�sz�nje vagy valami �s ehhez egy�ltal�n nem volt kedve. Mire szelleme, Jonas visszat�rt, m�r el is aludt.

*

M�snap sz�nt sz�nd�kkal ker�lte John –t �s Oct�vi�t. M�g �rszellem�vel sem besz�lt a dologr�l, pedig Jonassal azt�n t�nyleg mindent megosztottak egym�ssal.
B�r biztosan tudta, hogy Yoh nem mes�lt volna az esetr�l senkinek, m�snapra m�gis mindenki err�l besz�lt. N�melyek nem voltak annyira elragadtatva a dologt�l. Els�sorban az Asakura sr�cot hurcolt�k meg, hiszen nem el�g, hogy az apja, de m�g a nagyapja is ott tan�tott. A di�kok azt az ellenszenvet, amit a k�t f�rfi ir�nt �reztek, Yohn pr�b�lt�k levezetni. A sunyibbak, akik nem mertek ilyen er�s s�m�nok lesz�rmazottj�val k�tekedni, Nathant tal�lt�k meg. Mindenki, l�tsz�lag v�letlen�l, beleszaladt. Ennyi l�k�st m�g nem kapott egy nap. A te�t k�tszer bor�totta mag�ra egy reggeli alatt. John �s Oct�via agg�dva �llt a jelens�g el�tt.

V�gre v�get �rt a k�nokkal teljes reggeli. Nathan �r�lt, hogy kiszabadulhat az �t d�h�s pillant�sokkal m�reget� s�m�nok, m�diumok k�z�l. Nagy l�ptekkel indult el az edz�s sz�nhely�re a hideg �szi reggelben. Valaki azonban v�llon ragadta. Nathan a legrosszabbt�l tartva p�rd�lt meg a tengelye k�r�l, de csak Mikihisa volt. A f�rfi nem �llt neki h�l�lkodni.

-         Yohmei v�r. – mondta h�v�sen. – Arra menj.

-         �rtem.

Nathan megindult a mutatott ir�nyba. Egy kicsiny, templomhoz hasonlatos �p�letbe vitte az �tja. A szent�ly piros, arany, fekete �s z�ld sz�nekben pomp�zott. Teteje v�ge �velt volt, kiss� visszahajl�. Falait faragv�nyok d�sz�tett�k, amik t�bbnyire s�rk�nyokat �br�zoltak.

Nathan ler�gta a cip�j�t, csak azt�n l�pett be. Egy m�sodpercig n�zel�d�tt a kiss� hom�lyos teremben, amikor valami suhog�st halott a feje felett. Felpillantott. H�rom zs�k sz�guldott lefel�, egyenesen �t c�lozva. Vill�mgyorsan arr�bb ugrott. A zs�kok kiszakadtak, liszttel bor�tva be mindent. Nathan t�sszentett az orr�ba sz�ll� port�l.

Valaki halkan tapsolt. Nat arra n�zett, ahonnan a hang j�tt. Yohmei volt az �s elismer�en mosolygott r�.

-         Remek reflexek.

-         Csak szerencs�m volt. – vallotta be Nathan �s megpr�b�lta les�p�rni a feh�r lisztet, fekete pul�ver�r�l.

-         � ez t�bb ann�l. – biztos�totta az �reg. – A szerencs�det a hatodik �rz�kednek k�sz�nheted.

-         Az sosem m�k�d�tt valami j�l. – mosolygott kiss� hitetlenkedve. – Egyszer se tudtam megmondani, h�nyast kapok a dolgozataimra.

-         A hatodik �rz�ked a s�m�n �szt�n fi� �s tegnap bebizony�tottad, hogy m�k�dik; mikor megmentetted az unok�mat.

-         Az nem… - pr�b�lt volna ellenkezni Nathan, de az �reg bel� fojtotta a sz�t.

-         Mikihisa szerint tegnap rosszul lett�l az �r�j�n. Vagyis, � �gy fogalmazott, hogy l�tom�sod volt.

Nat mostm�r �rdekl�dve hallgatta az id�s�d� f�rfit.

-         Ezek, mind arra utalnak, hogy j�v�be l�t� vagy.

-         Na ne… - ny�g�tt fel szkeptikusan Nat. – N�zze �n az ilyesmiben nem hiszek.

-         Ez nem hit k�rd�se! – kiab�lt r� Yohmei. Hangja visszhangot vert az �don falak k�z�tt. – El kell fogadnod �s fejlesztened ezt az adom�nyt!

-         De az a tegnapi eset; ink�bb zavaros �lomnak t�nt, mint j�slatnak.

-         Senki sem mondta, hogy egy j�slat tiszta �s �rthet�! – mordult r� az �reg. – Az�rt j�tt�l hozz�m, hogy megtanulhasd majd �rtelmezni a jeleket.

Nathan �sszefonta a karjait �s hallgatott.

-         Ez hossz�, f�raszt� tanul�s lesz. Nem �g�rkezik k�nny�nek. De tudnod kell, hogy nem vagy egyed�l. T�bb s�m�n is rendelkezik ilyen adotts�gokkal. P�ld�ul egy r�gi tan�tv�nyom, Tamara. Vele k�s�bb ak�r tal�lkozhatsz is. De csak a k�z�s edz�seink sor�n.

-         Mi�rt, ma nem lesz edz�s? – k�rdezte Nathan meglepve.

-         �, dehogynem. Kezdetnek fel is takar�thatod, amit ide csin�lt�l.

  A fekete padl�t v�konyan bebor�t� feh�r lisztporra b�k�tt. Nat tiltakozni akart, mivel az t�nyleg nem az � m�ve volt, de addigra Yohmei m�r elt�nt, csak egy felmos�v�dr�t, meg rongyokat hagyott h�tra.