A szellemvad�szok m�snap �rkeztek. Ekkor m�r Nathant is kiengedt�k az orvosi szob�b�l. �gy Johnnal �s Oct�vi�val n�zhette v�gig, mikor elviszik a d�szes t�rsas�got. A szellemvad�szok komor alakok voltak. Kalapjaikat legt�bben m�lyen a szem�kbe h�zva viselt�k. L�ncon vitt�k el a szellemeket �s gazd�ikat.

-         Ezekt�l midig kir�z a hideg. – borzongott meg John.

Az elk�vetkez� napokban semmi �rdekes nem t�rt�nt. Eltekintve att�l, hogy kitud�dott – a bajnoks�g folytat�dik. Ez legal�bb akkora izgalomba hozta azokat, akik nem indultak a versenyen, mint magukat a bajnoks�g r�sztvev�it.

�gyhogy Nat�k �jdons�lt bar�tai is l�zas pakol�sba kezdtek. Egy m�sik fah�zat kaptak, tekintve, hogy mit t�rt�nt az el�z�vel. A r�gi egy�bk�nt f�lig lerombolva, figyelmeztet�en n�zett a vil�gba.
Nathan sz�nd�kosan ker�lte a sr�cokat. De az utols� est�n, miut�n Yohmei �s Mikihisa megh�vta �t �s Johnt meg Oct�vi�t egy kis besz�lget�sre, m�r nem tudott kib�jni a tal�lkoz�s k�teless�ge al�l.

�nnepeltek. Az Asakur�k egy kis vacsor�t adtak (mint kider�lt Anna h�zimunk�ra fogta a t�ras�got, �gy minden kaja a fi�k munk�ja volt). Lelkesen csevegtek mindenf�l�r�l.

-         Igen �s hamarosan tal�lkozunk Ri�val meg Fausttal. �ket nem ismeritek, de Yohval harcolnak a bajnoks�gon…. – �js�golta Morty.

-         �n csak azt sajn�lom – jelentette ki Len – hogy a s�m�n k�dex elpusztult. Hasznos irom�ny volt.

Hirtelen csend ereszkedett a t�rsas�gra. Val�sz�n�leg mindenki helytelennek �rezte a Tao fi� kiss� h�l�tlan megjegyz�s�t – de Len m�r csak ilyen sz�kimond� volt.
Nathan m�g titkon �r�lt �s rosszul leplezett kis vigyorral k�sz�r�lte meg a tork�t.

-         Az az igazs�g – vallotta be. – Hogy Johnnal �s Oct�vi�val kicsit titkol�ztunk el�tettek mostan�ban. M�r sokkal hamarabb el kellett volna mondanunk; a k�nyv, amit akkor elpuszt�tottunk nem a k�dex volt. Csak valami hasonl� k�lsej�, poros k�tet Mikihisa holmiai k�z�l.

A csend m�g m�lyebb lett.

-         Rem�lem nem valami �rt�kes volt. – mondta Nat kiss� elbizonytalanodva, mire Yoh hangos nevet�sben t�rt ki.

-         Sz�p volt. – t�r�lgette kicsordult k�nnyeit.

-         Elterel�snek sz�ntuk. – vonta meg a v�ll�t John.

Erre m�r mindenki kacagott.

-         Ha m�r �gyis sz�ba j�tt az a nap: - kezdet Mikihisa, mikor a j�kedv kiss� csillapodott. – h�l�val tartozunk, mert megmentettetek minket.

-         Igaz�b�l �n meg egy bocs�natk�r�ssel vagyok ad�s. – szegte le a fej�t Nat. – Nem kellett volna �gy kiborulnom, mikor megtudtam, hogy Zick az �n�k rokona. Mostm�r bel�ttam, hogy maga �s a fia nem olyanok, mint �.

-         F�tylat r�. – sz�lt k�zbe Lyserg. – Mi is el�gg� ki voltunk, mikor megtudtuk.

-         Ti biztosan. De �n mindig is b�ztam Yohban. – jelentette ki Len.

-         Khmm… persze. – motyogta Trey �s pr�b�lt �gy tenni, mintha csak k�h�g�tt volna.

-         C�lozgatsz valamire h�nyuszi?! – k�rdezte d�ht�l v�r�sl� arccal a Tao sr�c.

-         H� skacok nyugi, ink�bb mondok egy viccet. – aj�nlotta Joc�, mire az asztalt�rsas�g egy emberk�nt h�rd�lt fel.

-         NE!!

*

Nathan m�g akkor is j�kedv� volt, mikor elhagyta a kellemes kis vacsor�t. El�bb ment el, mint bar�tai, de el�g f�radt volt �s kiss� f�jt a sebe. �gy azt�n jobbnak l�tta, ha el�bb visszavonul. A suli am�gy is a v�g�hez k�zeledett – a j�v� h�ten m�r �k is utaztak, �s ahogy mag�t ismerte, jobbnak l�tta, ha m�ris neki�ll valamennyire �sszeszedni a cuccait.

Ahogy s�t�lt l�pteket hallott – igaz, Yohmei nem fejezte be k�pz�s�t, de �rz�kszervei jobban m�k�dtek, mint azel�tt. Hamarosan pedig egy eg�sz csapat, feh�r ruh�s ember ker�tette be. Szinte a semmib�l l�ptek el�.
Nathan kiss� hevesen dobog� sz�vvel n�zett k�rbe. A feh�r ruh�sok p�r m�terre t�le meg�lltak, bez�rva a szoros k�rt. Nem t�madtak, de eg�sz l�ny�kb�l �radt valami nyugtalan�t�. Mindegyik�k v�ll�n egy feh�r kend�n v�r�s felirat d�szelgett: X laws.

-         Mit akartok? – k�rdezte Nathan.

-         A k�v�l�ll�k vagyunk. – mondta egy sz�ke f�rfi.

El�re l�pett, mire gyorsan bez�rt�k m�g�tte a k�rt. A sz�ke haj� s�m�n megigaz�totta a szem�veg�t.

-         K�v�l�ll�k? Azok meg mik?

-         A c�lunk azonos Nathan. Mi is el akarjuk puszt�tani Zicket. – Nathan �sszerezzent. Honnan tud ez, a gonosz Asakura ir�nt �rzett ut�lat�r�l?

-         �bredjetek fel! – vetette oda v�g�l. – Zick m�r meghalt.

-         De vissza akar t�rni. Hiszen l�thattad. �s nek�nk, a b�ke harcosainak meg kell ezt akad�lyoznunk.

-         Sok sikert. – Nathan indulni akart, de nem hagyt�k.

-         Vel�nk tarthatn�l. – aj�nlotta a f�rfi. Kem�ny arc�ra most el�sz�r valami mosolyf�le �lt ki. – V�gre bossz�t �llhatn�l az ap�d�rt.

-         Engem nem a bossz� �ltet. – mondta kisz�radt sz�jjal Nathan. Megr�m�tette ez a f�rfi. – Nem akarom t�letek semmit. Engedjetek el!

-         Azt sajnos nem lehet. – jegyezte meg a sz�ke f�rfi.

Nathan hirtelen egy csom�, a Holdf�nyben fenyeget�en csillog� l�lekfegyverrel tal�lta mag�t szemben.

-         Hagyd �t b�k�n, Marco! – csend�lt egy hang a k�r�n k�v�lr�l.

Yoh l�pett el�. A Marconak nevezet sz�ke s�m�n, l�tsz�lag a megsz�llott k�v�l�ll�k vezet�je, fel� fordult.

-         �r�l�k, hogy �jra l�tlak. – mondta tetetett modoross�ggal.

-          K�r hogy �n nem mondhatom el ugyanezt r�lad. – morogta Yoh. Nathan nem l�tta m�g ilyen fesz�ltnek. – Hallottad mit k�rtem?

-         Ugyan mi�rt k�ne hallgatnom r�d?

-         Ennyivel tartozol Marco. Elpuszt�tottam a te leg�d�zabb ellens�ged.

-         Igen. De akkor is Zick v�re vagy. Nem csak a testv�re, de a lesz�rmazottja is. Nem lehet benned marad�ktalanul megb�zni.

M�sodpercekig csak hallgattak. Farkasszemet n�ztek egym�ssal. V�g�l Marco leengedte a fegyvert. �gy tett a t�bbi k�v�l�ll� is. T�vozni akartak.

-         �j csapat? Elmondtad m�r nekik, mi lett az el�z� adag k�v�l�ll�val? – vetette oda Yoh.

-         Ne fesz�tsd t�l a h�rt! – figyelmeztette Marco.

A feh�r ruh�sok �gy olvadtak ism�t az �rnyak k�z�, ahogy el�t�ntek onnan.

-         K�sz Yoh! – s�hajtott Nathan megk�nnyebb�lve. – Ha nem j�ssz ki tudja mi lett volna velem…

-         Te is seg�tett�l rajtam, �n is seg�tek rajtad. – vigyorgott a sr�c. Az el�bbi haragj�nak nyoma sem volt.

-         Mi lett a kor�bbi k�v�l�ll�kkal? – tette fel a k�rd�st Nat.

-         Az egy cs�nya t�rt�net. – s�hajtott szomor�an a fi�. – Az �let�ket �ldozt�k a b�ty�m elleni elkeseredett harcnak; mindhi�ba. Fel�ldozt�k magukat olyan tervek�rt, amikkel m�g meggyeng�teni sem tudt�k �t, nemhogy elpuszt�tani.

N�m�n ballagtak el a h�zukig. Csak a teraszon sz�ltak ism�t egym�shoz, miel�tt bel�ptek volna a h�zba.

-         M�g egyszer bocs, Yoh. A csal�dj�t nem v�logathatja meg az ember. �s ahogy eln�zem m�r �pp el�gszer meghurcoltak Zick miatt.

-         �n sosem haragudtam r�d. Na j�, tal�n kicsit. – zavartan megvakarta a tark�j�t. – Tal�n hamarabb is megbesz�lhett�k volna ezt a dolgot.

-         De mindketten t�l b�szk�k voltunk. – fintorodott el Nathan.

-         H�t igen… - nevettek fel egyszerre.

A fal, ami az ut�bbi id�ben l�thatatlanul h�z�dott k�z�tt�k hirtelen leomlott.

-         Nem j�ssz be? – b�k�tt az ajt�ra vigyorogva Yoh.

-         Menj csak �n maradok. – intett Nat. – Ja �s Yoh: sok sikert a bajnoks�ghoz.

-         K�szi.

-         B�tor dolog, hogy egy�ltal�n indult�l. Ha nyersz iszonyatos felel�ss�g szakad a nyakadba.

-         Oh, h�t amiatt m�g korai agg�dni. – viccel�d�tt Yoh.

-         Most komolyan. �n is sz�vesen seg�ten�k az embereknek, de ezt az�rt m�gsem mern�m elv�llalni. Bel�lem nem lenne j� s�m�n kir�ly.

-         Ugyan �n biztosra veszem, hogy…

-         Nem, nem. �n tudom. – jelentette ki Nat nagy komolyan. – De a te kir�lys�godban sz�vesen �ln�k.

-         K�szi. Nekem tudod, musz�j lesz nyernem; Anna meg�g�rtette velem.

Nathan felnevetett. Yoh csak �llt egy m�sodpercig. �gy t�nt, nem tud mit mondani, sz�hoz sem jut. Nathan j�indulat�an kiseg�tette zavar�b�l.

-         J� �jt! – k�sz�nt el.

Yoh egy m�sodpercig t�tov�zott, csak azt�n felelt.

-         Neked is!

Nathan s�hajtva b�mult ki a csillagokkal tark�tott, b�rsonyos k�k �gre. Egy nagyon f�nyes �gi t�nem�nyt pillantott meg – a V�gzet csillag�t. � is, ak�r a t�bbi s�m�n, tudta j�l, hogy ez csakis a bajnoks�g kezdet�t jelentheti. A nagy kaland. A m�sodik fordul�. Komolyan gondolta, amit Yohnak mondott – �rzete, bel�le nem lenne megfelel� s�m�n kir�ly. De �gy �rezte, a sr�c, �jdons�lt bar�tja viszont igaz�n megfelel�. Maga sem tudta biztosan mi�rt gondolja �gy; betudta titokzatos meg�rz�sei egyik�nek. De ott az �jszaka k�zep�n t�bbsz�r is elj�tszott a gondolattal, hogy mi lenne, ha � is ott lenne a bajnoks�gon. J�-j�, nem mint indul�, de az, hogy egy�ltal�n eljusson Doby village –be a s�m�nok lakta v�rosba cs�b�t�, izgalmas kalandnak t�nt.

-         Te is azt n�zed? – sz�l�totta meg John.

A h�z fel� l�pkedett �s k�zben a V�gzet csillag�ra b�k�tt. Nat b�lintott.

-         J� lenne elmenni �s megn�zni a bajnoks�got. – jegyezte meg a n�ger s�m�n.

-         Ja, szerintem is.

Egy m�sodpercig hallgattak, azt�n �sszen�ztek.

-         Szerinted….

-         Megpr�b�ljuk?

Ugyanaz j�rt a fej�kben. Eljutni Doby faluba.

-         �s Oct�via? – k�rdezte John.

-         H�t… egy ilyen komoly, sivatagi utaz�s tal�n t�l neh�z lenne neki.

-         Nem hagyhatjuk itthon! – h�borgott a fi�. Nathan r�vid t�preng�s ut�n felelt csak.

-         Igazad van. Holnap beavatjuk. �s ha minden �sszej�n, ir�ny a s�m�n torna.

J�les� �rz�ssel n�ztek fel ism�t az �gre. Nyugaton m�r narancsv�r�s s�v jelezte a hajnalt. Sz�v�k izgatottan dobogott a gondolatra – r�szesei lesznek a nagy kalandnak.

*

-         Nagyon, nagyon vigy�zzatok magatokra! – k�rte k�nnyeivel k�szk�dve Oct�via.

Sorban puszit nyomott a fi�k arc�ra. Len halv�nyan elpirult, de pr�b�lt �gy tenni, mintha mi sem t�rt�nt volna.

-         Szeg�ny Ri�, ha tudn� mib�l marad ki! – nevetett Trey.

Joc� pr�b�lt �gy �gyeskedni, hogy k�tszer is jusson neki, de balszerencs�j�re Oct�via �szrevetette a turpiss�got. Csak Yoh maradt ki, miut�n a l�ny elkapta Anna gyilkos tekintet�t.

-         Sok szerencs�t. A j�v� tan�vben tal�n tal�lkozunk! – r�zott kezet a barna haj� sr�c Nathannal.

-         Szerintem ann�l sokkal kor�bban is! – vigyorgott a fi�.

Yohnak nem maradt ideje megk�rdezni, hogy �rti ezt. Az idegbajos buszsof�r t�relmetlen dudaszava a besz�ll�st s�rgette. A s�m�n csapat felk�zd�tte b�r�ndjeit �s mag�t a s�rga j�rm�re, azt�n m�r indultak is. Nathan, John �s Oct�via m�g sok�ig integetett ut�nuk.

-         Hi�nyozni fognak. – jegyezte meg a l�ny.

-         A bajnoks�gon majd l�tjuk �ket. – vigyorgott Nat.

Elfordultak �s indultak vissza a h�zaikhoz. Nathan boldogan pillantott v�gig a lemen� nap f�ny�ben f�rd� sulin. �lvezte az itt t�lt�tt h�napokat, m�g a bajok ellen�re is. Rem�lte, hogy Yohnak igaza lesz �s m�g visszat�rnek ide.

-         Te mit gondolsz Jonas? – fordult szellem�hez.

-         Azt, hogy m�g sok mindent nem tudunk. – kezdte megfontoltan a szellem. – M�g sok leck�t tartogat a sz�munkra az �let. �s tal�n, �rdemes lenne itt megtanulnunk �ket.

-         �n is �gy �rzem.

-         Ilyen kellemes tan�vem m�g sosem volt. – mosolyodott el a kal�z.

-         K�r, hogy bizony�tv�nyt nem kapunk. – nevetett r� Nathan.

-         Annyira nem. Egy – k�t dologb�l biztos megbuktam volna.

Nevetve hagyt�k el a helyet. B�r Nathan k�nny�nek �rezte a sz�v�t nem ker�lte el a figyelm�t a t�volban leskel�d�, feh�r ruh�s alakok sziluettje.

*

-         Sr�cok!

-         John!

Kilenc p�tt�m lurk� vette k�rbe a sr�cot. A s�t�t b�r� sr�c azt sem tudta, melyik�kh�z forduljon el�sz�r.

Oct�via sz�lei nyak�ba vetette mag�t. Azt�n gyorsan visszaszaladt Nathanhez. Elkapta a fi� tenyer�t �s egy e-mail c�met firkantott bele.

-         Ne felejts el �rni! – mondta �s gyorsan meg�lelte �t.

-         M�g l�tjuk egym�st! – �g�rte a fi�.

Azt�n mindketten a tes�i gy�r�j�ben �ll� Johnhoz fordultak.

-         El fognak engedni titeket? – k�rdezte k�t bar�tj�t agg�dva.

-         Hat l�val sem tudn�nak visszatartani. – nevetett Nathan.

-         Hamarosan tal�lkozunk. – �g�rte a fi�.

Neki is �s Oct�vi�nak is mennie kellett. Nathan az �llom�s v�g�ben megpillantotta �desanyj�t. Hirtelenj�ben nem is tudta, mit mondjon neki el�sz�r. Hogy mennyire hi�nyolta az elm�lt h�napokban? Vagy mes�ljen a kalandjair�l? Nem – ezt v�g�l elvetette. Ha meghallan�, nem engedn� el a bajnoks�gra. Visszatartani nem tudn� –de nem akart az enged�lye n�lk�l �tra kelni. Lelk�ben ott �rezte a kaland h�v� szav�t. Jonas is �gy lehetett; eg�szen megv�ltozott.

Nathan csak arra eszm�lt fel legk�zelebb, hogy anyja, ki eddig lelkesen besz�lt hozz�, becsukja kocsijuk ajtaj�t. Remek volt, kicsit visszat�rni az �tlag �letbe, de Nat tudta, hogy �gysem maradhat mindig �gy. S�hajtva b�mult az �jszakai �gboltra, amin megjelent az els� csillag; a V�gzet csillaga…

**V�ge**