Hiei riadtan �lt fel az �gy�ban, ahogy az ajt� r�vid cseng�se felverte �lm�b�l, kint teljes s�t�ts�g volt, m�g az utcai l�mp�k f�ny�t se lehetett l�tni. A l�ny lassan kim�szott az �gyb�l, majd az ajt�hoz sietett, mikor kil�pett rajta, l�ptek zaja �t�tte meg a f�l�t. Egy pillanatra megtorpant, majd felismerte Yaro �temes l�pteit a folyos�n �s azt, ahogy az ajt�hoz l�p �s kinyitja. Hiei tov�bb ment, majd miel�tt a nappaliba l�pett volna, megb�jt a fal m�g�tt. Semmit sem hallott, m�r �pp �gy d�nt�tt, hogy visszamegy a fegyverei�rt, mikor becsuk�dott az ajt�, de semmi. Yaro nem j�tt vissza a nagyszob�ba.

Hiei eg�sz test�n a hideg futott v�gig, dideregve kezdte kezeivel felkarj�t felmeleg�teni. Hirtelen maga el� n�zett, l�tja-e saj�t lehelet�t, de nem az�rt reszketett, mert leh�lt a leveg�.

“Mi ez a furcsa �rz�s... annyira rideg �s idegen... f�zom...” – a f�lv�r l�ny m�g pillanatokig �llt dideregve a szob�ban, majd hirtelen elkerekedtek a szemei.

“Ugye nem...” – kapta fel a fej�t, majd gondolkod�s n�lk�l az ajt�hoz rohant egy sz�l h�l�ingben. Kinyitotta a bej�rati ajt�t �s kil�pve az utc�ra er�s k�k f�nyt l�tott, ami szinte megvak�totta, p�rpillanatra reflexszer�en eltakarta szem�t az er�s f�ny el�l, majd lassan hozz� szokott a s�r� k�k l�ngcs�v�khoz.

Az utc�n Yaro �llt kez�ben tartva k�t katan�j�t, amiket k�kes f�nycs�v�k vettek k�rbe, jelezv�n a szellemkontrol l�trej�tt�t. Hiei m�g csak p�rszor l�tta, a fi� szellemerej�t, de mindig megd�bbentette a hatalom, amiket a kardok sug�roztak ilyenkor magukb�l.

Az utc�t s�t�ts�g bor�totta a l�mp�k kialudtak, a hold f�ny�t s�t�t balj�slat� felh�k takart�k, a sz�l pedig d�h�sen t�madt fel, mintha idegen er� hatolt volna a f�ld l�gter�be, �s egy s�v�t�ssel szeretn�k kir�p�teni a szf�r�j�b�l.

Yaroval szemben egy s�t�t fekete energiadereng�s volt, Subaru sz�rke szemei szinte a megvillantak a s�t�tben, ahogy a s�m�nra n�zett.

• Elfogyott az id�d �s az �n t�relmem is. Megegyezt�nk nem szeretn�m, ha fel k�ne bontani az egyess�get.

• �n se, te is j�l l�ttad, hogy rajta vagyok a dolgon, �s ez sajna nem megy gyorsabban m�r �gy is v�rt�l t�bb mint 1000 �vet, p�r h�ttel t�bb vagy kevesebb... mit sz�m�t? – vigyorodott el a s�t�tk�k haj� fi�, hangj�ban n�mi cinikus megrov�s volt.

• Sz�m�t. – v�laszolta, rideg �rz�ketlens�ggel Subaru. – Sz�val h�zz bele, mert nekem azt�n t�nyleg nem sz�m�t kivel kezdem a sort. A Tao fi� pedig m�r am�gy is haldoklik, nekem m�r csak v�rnom kell, teh�t minden csak t�led f�gg...

Hiei szemei elkerekedtek a shinigami szavai hallat�n. Gyomra szoros g�rcsbe r�ndult �s er�s f�jdalom has�tott a sz�v�be, egy sz�r� �rz�s, ami nem akart m�lni �s megmagyar�zni sem tudta...

A hatalmas l�ndzsa m�ret� fegyver szablyaszer� v�ge �jra lecsapott. V�r fr�ccsent a guan daot tart� s�t�t alak ruh�j�ra �s arc�ra. Azt�n �jra kih�zta a fegyvert az el�tte hever� emberb�l, a h�s halkan felserceget, ahogy az ac�lt kih�zt�k az apr� sz�vetek k�z�l, majd �jra magasba emelt�k a fegyvert �s lecsaptak a f�ld�n vonagl� emberre. Azt�n �jra, �s �jra, �s �jra, meg �jra. Az ac�l cafatokra t�pte a h�st, s�ri csend volt, mind�ssze a f�ld�n remeg� s�t�t alak lass� akadozott mozg�s�b�l lehetett �rz�kelni a f�jdalmat �s, hogy tal�n ord�t.

Tal�n.

De csend volt. A guan dao �l�t fekete anyag szennyezte be, ami az �rny�kos alakb�l sz�rmazott, aki m�r tal�n holtan hevert a fegyvert szorongat� szem�ly el�tt. Amaz �jra magasba emelte a fegyvert, hogy az utols� leheletnyi �lett�l is megfossza �ldozat�t...

• NEEEEEEEHHH! – ord�tott fel, Ren �s azzal a mozdulattal fel�lt az �gy�ban. Zih�lva, izzadtan elkerekedett szemekkel n�zett maga el�. Hangos s�r� leveg�ket vett. Remeg� kezeivel h�tul t�masztotta meg mag�t, majd a felemelte fej�t, hogy a plafonra n�zhessen. Azt�n hirtelen f�lre nyelt, k�h�cselve a tork�hoz kapott �s el�re hajtotta a fej�t, a feh�r takar�n v�r�s v�rfoltok jelentek meg, ahogy fel�klendezte a sz�j�ban f�lre nyelt v�rt. Ren elkerekedett szemekkel meredt a v�r�s sz�n� anyagra, majd idegesen haj�ba t�rt mikor elm�lt a fojtogat� f�jdalom. – M�r megint ugyan az-az �lom... mi�rt? – rebegte idegesen maga el�.

“R�ad�sul ez a rohadt k�h�g�s is elkezd�d�tt megint... Mi t�rt�nik?” – gondolkodott el, k�zben k�t kez�vel �sszeszor�totta a fej�t �s idegesen jobbra-balra ford�totta. Aranys�rga szemeiben f�jdalom �lt, ahogy kitekintett a s�t�t �jszak�ra ny�l� ablakon, majd egy hidegr�z�s futott �t rajta.

“�hhh... k�pzelg�s. Biztosan csak megf�ztam az edz�teremben, mert mikor v�geztem kinyitottam az ablakot... Igen, biztosan ennyi az eg�sz.” – az utols� mondattal nyomat�kos�totta a dolgot, elhitetve mag�val mindezt. Miut�n oda dobta az egyik k�zeli sz�kre az �sszev�rzett legfels� takar� r�teget visszacs�szott az �gyba, �s beburkol�zva a paplanba, �jra s�t�t �s m�ly �lomba mer�lt, de a hajnali sz�l m�r csak egy �r�nyira volt.

A s�t�tsz�ke haj� m�dium kiscica m�dj�ra �sszeg�mb�ly�dve fek�dt �gy�n karjai k�z�tt egy nagyobb b�rk�t�s� k�nyvet szorongatva. A nap arany sugarai melengetve �bresztgett�k a l�nyt. M�r reggel volt az id� f�l nyolcfel� j�rhatott, Anna lassan nyitotta ki s�t�t fekete szemeit, amik �vegesen meredtek szob�j�nak fal�ra. Lassan fel�lt az �gy�n, haja �sszeborzol�dva l�gott az arc�ba, tekintet�t v�gig futatta az udvarukon n�v� cseresznyefa lombjain, majd lassan kit�r�lte az �lmoss�got a szem�b�l. �jbegyeivel �rezte, ahogy arc�n l�thatatlan s�s cs�kok h�z�dnak v�gig.

Pillanatokig elgondolkodva meredt maga el�, s ahogy esz�be jutott a k�nyvben l�tottak, szemei �jra f�tyoloss� v�ltak. Eg�sz test�ben megfesz�lt az eml�kt�l, de azt�n er�t vett mag�n felkelt �s egyenesen a f�rd�be indult.

F�l �r�val k�s�bb t�sk�j�val a v�ll�n, elindult lefel� a fal�pcs�k�n, amik halkan meg-megroppanva jelezt�k l�pteit.

M�r ahogy az els� fokra l�pett, hallotta a konyh�b�l felsz�r�d� zajokat. A t�bbiek m�r r�g neki kezdtek a reggeliz�snek. A m�dium, meg�llt a konyh�ra ny�l� ajt� el�tt, ami szok�s szerint nyitva �llt, m�r csak r� v�rva.

Tray hangosan felnevetett Joc� szerencs�tlens�g�n, mire amaz egy hangos felesel�ssel v�laszolt, Tray szint�n, �s miel�tt kit�rt volna a reggel �t�dik konyhai vereked�se, Yoh vid�man k�zbe sz�lt, hogy lenyugtassa bar�tait. Ryo hallhat�an fel al� rohang�lt, a konyh�ban, hogy k�szen legyenek az eb�des dobozk�k a suliba.

Anna megdermedt, ahogy meghallotta a fi�k hangj�t, s er�sen megszor�totta kez�ben l�v� �reg vaskos k�nyvet. Egy percig m�g elkerekedett szemekkel n�zett maga el�, majd egy halk, de ann�l kedvesebb hang kiz�kkentette gondolat menet�b�l.

• J� reggelt Anna! – �llt meg vele szemben, az �pen kifel� igyekv� Yoh. Anna zavartan n�zett fel j�vend�beli�re, aki mosolyogva k�sz�nt neki.

• Yoh, reggelt! �rtitek, YOH! H�h�h�hhh��!!! – hangzott fel az �llati b�g�s Joc� tork�b�l, s k�vetkez� pillanatban pedig egy elcsuklott “j� reggelt”, ahogy a j�gs�m�n k�t k�zzel ugrott a n�ger fi� tork�nak.

• El�g volt Joc�, EL���G! – �lt a fi� mellkas�n, s k�t kez�vel r�ngatta Joc�t a grabanc�n�l fogva.

• MI �G EL??? – kapta fel a fej�t az eddig s�rg�l�d� Ryo.

• ���, �n ezt nem b�rom, itt mindenki megbuggyant! – fakadt ki Tray.

Yoh mosolyogva r�zta a fej�t a bar�tain, a fiatal m�dium pedig f�radt arccal, meredt a t�rsas�gra. Az Asakura fi� mosolyogva r�n�zett az okkersz�ke, haj� l�nyra, s arckifejez�s�t l�tva, Yoh arc�r�l is lehervadt a mosoly, s zavart nevet�s t�rt el� bel�le.

• H�h�h��.. tudod m�g reggel van. Ilyenkor mindenki fur�n viselkedik, ne ordib�lj vel�k j�? – emelte tark�j�ra kez�t, amit meg is massz�rozott kicsit.

• Majd m�g megl�tom. – v�laszolt a l�ny, de hangj�ban semmi d�h, vagy morcoss�gnak nem volt jele. Egyszer�en csak szomor� volt. Ann�nak fel sem t�nt hangj�nak elv�ltoz�sa, de Yoh azonnal visszaz�kkent, s f�rk�szve n�zte a l�ny szemeit.

• Anna, valami baj van? – k�rdezte csendesebben, ami val�j�ban nem sz�m�tott, hisz a t�bbiek a saj�t hangjukat se hallott�k a hangzavart�l, amit okoztak, nem hogy m�g az Asakura fi��t.

• Nem, nincs. – v�laszolta hat�rozottan a l�ny, arca megkomolyodott s tekintete kivehetetlen� v�lt. Yoh tov�bb f�rk�szte a fekete szemp�rt, majd j�kedv�en elmosolyodott.

• Rendben, neked elhiszem Anna. Hihihi! – s most m�r j� kedv� nevet�s t�rt fel bel�le, majd a l�pcs� fel� mutatott – Mindj�rt j�v�k, csak fent, hagytam a t�sk�mat. Hehehe... Tudom-tudom, ha a fejemet nem k�tn� le a nyakam azt is elhagyn�m, tudom! �s sietek! – magyar�zta a l�nynak, hiszen j�l tudta, Anna valami hasonl�an frapp�ns v�lasszal z�rta volna le a besz�lget�s�ket, �gy elmondta helyette, majd elindult a holmij��rt.

A m�dium a fi� ut�n n�zett, s csak r�zta a fej�t.

• Jellemz�. – mondta maga el�, majd elmosolyodott.

Aznap egy�tt indultak a suliba Trayel, majd egy keresztez�d�sn�l sz�t v�ltak s mindenki a saj�t iskol�j�ban dolgozta le a neh�z �s unalmas tan�r�kat. Yoh szok�s�hoz h�ven t�bbsz�r is elaludt az �r�kon, m�g a testnevel�sen is, mikor sorakoz� volt, majd kid�lt a sorb�l. A t�bbiek hangosan nevettek a fi�n, m�g Anna �r�k ut�n j�l megsz�ta j�vend�belij�t, b�r m�g �gy is t�l kedvesen b�nt vele aznap, hisz nem k�t�tt bele mindenbe �s nem sz�lt r� f�l percenk�nt, hogy ne aludjon nyitott szemmel.

Yoh nem volt gyanakv� t�pus, de Anna furcsa viselked�se mind ennek ellen�re szemet sz�rt neki, �s nem hagyta nyugodni a gondolat, hogy a l�ny megint titkol el�le valamit. Legut�bb, akkor viselkedett vele ilyen furcs�n, mikor r�m�lmai folyamatosan gy�t�rt�k, amiben �t Yoht Ren �li meg, egy harc folyam�n.

�gy gondolta ezt a dolgot m�r megbesz�lt�k �s akkor, �gy t�nt Anna lelke is megnyugodott a fel�l, hogy semmi baj nem eshet, most m�gis, mintha el�r�l kezd�dne az eg�sz.

“Anna, agg�dik. Valami nyomasztja...” – e mondat k�r�l forogtak gondolatai haza fel� menet, a m�dium csendbe s�t�lt mellette, mintha � is eg�szen m�shol j�rt volna, egy m�sik id�ben �s vil�gban. Az Asakura fi�t azonban nem ez z�kkentette ki gondolataib�l, hanem egy �ket seg�lyk�r�en megsz�l�t� n�i hang.

• Yoh! Anna! – �llt meg el�tt�k egy magasabb l�ny.

• Szia! – k�sz�nt vissza Anna, s eddigre neh�zkesen, de az �lomszusz�k fi�hoz is eljutottak r�vidt�von az inform�ci�k.

• �, szia Jun! – mosolygott fel kedvesen a doshira, majd a m�g�tte �ll� k�s�r�re. – Szia Pai Long! – amaz biccent�ssel k�sz�nte meg az �dv�zl�st, majd a Tao l�ny kertel�s n�lk�l folytatta.

• Yoh, besz�lni szeretn�k veled, egy nagyon fontos dologr�l van sz�. – fordult azonnal a fi�hoz, Anna �pp oly �rdekl�dve figyelte a l�ny szavait, mint p�rja.

• Mondd csak nyugodtan hallgatlak. – mosolygott r� tov�bbra is b�ztat�an.

• De nem itt, be�lhetn�nk valahov�? Had h�vjalak meg titeket egy te�ra vagy valami m�s finoms�gra, ha gondolj�tok.

• Egy fagy... – kezdett bele a fi�, k�rlel� szemeket meresztve a z�ld haj� doshi l�nyra, de a m�dium k�zbe sz�lt.

• A tea j� lesz. - jelentette ki ellentmond�st nem t�r�en Anna, majd elindult az egyik k�zeli te�z� ir�ny�ba.

A d�lut�ni naps�t�s l�gy szell�t hozott az iskolai park ter�be. Hiei az egyik t�lgyfa �rny�k�ban �ld�g�lt, kez�ben a kiszabott k�telez� olvasm�nnyal. Mivel utols� �r�juk elmaradt �s a tan�rok adtak n�mi pihen�t a di�koknak a t�nc�ra el�tt, a l�nynak volt egy plusz szabad�r�ja, �gy igyekezett bep�tolni a hi�nyos tananyagokat. Az �szi sz�net �ta nem volt iskol�ban, de ez a h�rom napos kies�s is igen nagy gondot okoz ebben az orsz�gban.

B�rmennyire is pr�b�lt nem tudott a k�nyvben olvasottakra koncentr�lni, folyv�st a hajnalban t�rt�ntek j�rtak a fej�ben. Yaro �s Subaru sz�v�lt�sai �s, amit a shinigami mondott, Ren haldoklik.

“Lehetetlen �n vittem el a k�rh�zba �s meggy�gyult. Meg m�t�tt�k... nem halhat meg... m�g is hogy �rtett azt, amit mondott? Kev�s az id�... valamiben meg�llapodott Yaroval. Valamiben, amit Yaro nekem nem mondott el...”

Agy�ban egyfolyt�ban hasonl�m gondolatok kergett�k egym�st, aggodalom, idegess�g, harag �s f�jdalom viaskodott a lelk�ben. Teljesen �ssze volt zavarodva, a h�s szell� cir�gat�sa sem enyh�tett a gondok halmaz�n, majd egy �r�ig �ld�g�lt kint, kez�ben a k�nyvet szorongatva, amib�l azt�n semmi sem maradt meg eml�kezet�ben.

Ahogy az �ra v�g�hez k�zeledett az id�, l�ptek zaja �t�tte meg a s�m�nl�ny f�l�t, s pillanatokon bel�l valaki fel� magasodott.

• Szia! – Hiei mosolyogva a t�sk�s k�k haj� fi�ra emelete tekintet�t, aki most �gy m�g a szok�sosn�l is magasabbnak t�nt. A fa z�ld lombkoron�j�nak takar�j�n itt-ott halv�ny napsugarak hatoltak �t, f�nycs�kokat h�zva maguk ut�n. A z�ld lombtakar�n m�r t�ncot j�rtak az arany g�mb�k.

• Szia! Mi�rt j�tt�l ki? – k�rdezte zavartan, k�zben a fi� fekete szemeit f�rk�szte.

• Gondoltam sz�lok, hogy – heveredett le mell� a fa t�v�be – nemsok�ra v�ge az �r�nak �s kezd�dik a t�ncpr�ba. Sz�val, szerintem lassan gyere be... – mosolygott r� � is b�tor�t�an, mivel �rezte, hogy a l�nyt kiss� fesz�jezte, amikor azt mondta t�ncpr�ba.

• Jah, persze... – mosolygott zavartan. – Ren nem j�tt be az�ta se, igaz? – �sszecsukta �l�ben a k�nyvet, majd a t�sk�j�ba tette.

• Nem, sz�val fogalmam sincs mi lesz Haruval, azt hiszem, ma egyed�l kell t�ncolnia. – emelte tekintet�t a fa lombj�ra, s elmerengve b�multa a levelek t�nc�t.

• Mi lenne, ha te t�ncoln�l vele nekem m�g, am�gy sem megy olyan j�l, �n majd figyelek, �gy is csak lass�tan�m a t�rsas�got a botladoz�ssal. – nevetett fel zavartan.

• Ne besz�lj butas�gokat, �s akkor te mikor tanulod meg rendesen? Szerintem ezt Haru sem engedn� ennyire, az�rt m�r ismerem, sz�val csak nyugi �s ha valaki piszk�l�dik �n majd helyre r�zom a sr�cot. – h�zott magabiztos vigyort arc�ra, fekete szem�ben kif�rk�szhetetlen csillog�s f�nylett fel.

• Rendben. – b�lintott a l�ny, s n�mi p�r jelent meg az arc�n, amit�l Tray is nyomban zavarba j�tt. Sok�ig lopva pillantgattak a m�sikra, majd k�k haj� s�m�n fi� t�rte meg az idilli csendet.

• Akkor menj�nk. – kelt fel �lt�b�l, majd fel seg�tette a f�lv�r l�nyt is. Er�s kez�vel megragadta a l�ny t�r�keny �s puha �jait, majd felh�zta a f�ldr�l eg�szen k�zel mag�hoz. Hiei zavartan n�zett fel a fi� szemeibe, aki elm�ly�lten f�rk�szte a tekintet�t. Hirtelen nem tudta eld�nteni, Tray tudat�ban van-e annak, hogy m�r a szem�lyes t�vols�gon bel�l �llnak, de �gy �rezte a fi�t ez egy�ltal�n nem is zavarja. M�g mindig Hiei kez�t fogta, s csak akkor z�kkent ki, mikor a l�ny hirtelen k�t l�p�st h�tr�lt. – �... – t�rt mag�hoz hirtelen, s miel�tt b�rmit mondhatott volna a l�ny elmosolyodott.

• Menj�nk. – azzal Hiei t�sk�j�t a v�ll�ra v�ve, elindult az iskola t�ncterme fel�.

Yoh kez�ben egy k�kuszos s�tit szorongatott, amit a te�hoz rendelt, mivel Anna nem enged�lyezte a csokis turmixot. Tekintet�b�l meglepetts�g �s meger�ltet� gondolkod�s �radt. A t�rsas�gra �lepedett csendet, Anna sz�rcs�l�se t�rte meg, ahogy az epres turmix alj�b�l, sz�vta ki az utols� cseppeket.

• Sz�val Jun, azt szeretn�d, hogy besz�ljek Rennel... ennyi az eg�sz? – n�zett �rdekl�dve az Asakura fi� a doshi �gsz�nk�k szemeibe.

• Nem csak, hogy besz�lj vele, �rtesd meg vele k�rlek, hogy az amit most m�vel sehov� nem vezet. Most pont �gy viselkedik, mint ap�nk uralkod�sa alatt. Nem akarom, hogy az a rengeteg v�ltoz�s, amin siker�lt a seg�ts�getekkel kereszt�l mennie most k�rba vesszen.

• �n nem �rtem mi �t�tt bel�, mostan�ban t�nyleg el�g furcsa volt, de rem�ltem, hogy csak id�re van sz�ks�ge �s kipiheni a sz�netben...

• �n azt hiszem tudom mi a baj, de nem merem neki felhozni sem, s�t m�r besz�lni se tudok vele. Tal�n r�d hallgat Yoh. – n�zett rem�nykedve csillog� k�k szemekkel a fi�ra.

Yoh m�lyet s�hajtott, majd egy pillanatra kib�mult az utc�ra, a j�r�kel�ket kezdte figyelni.

• Rendben. – n�zett vissza a kez�t k�rlel�en �sszekulcsol� doshira – De elkell mondanod, amit tudsz, mert lehet te most t�bbet tudsz Ren gondjair�l mint �n.

• Mind�ssze annyit, hogy Hiei, az a s�m�n l�ny, aki Ren �s Tray oszt�lyt�rsa... �s akir�l te is mes�lt�l Anna, neki van az a v�d�je, aki jelenleg is �letben van... – Jun megv�rta, am�g a k�t t�rsa meg�rt�en b�lint, majd folytatta – teh�t Bason azt mondta, Ren kih�vta Hieit. P�nteken harcolni fognak.

• S�m�n harc? – k�pet el Yoh, Anna szemein is meglepetts�g suhant �t egy pillanatra. – Ren s�m�n harcot akar? De h�t mi�rt?

• Ezt �n sem �rtettem pontosan, Bason nem tudott rendes magyar�zatot adni, �gy gondolom Ren most vele sem oszt meg mindent. – kortyolt bele �jra te�j�ba, majd f�rk�sz�en Yoht kezdte figyelni, amaz �jra egy m�lyet s�hajtott.

• Megl�tom mit tehetek, de nem �g�rek semmit, ha m�r Basonnel sem besz�l valami komolyabb gond lehet.

• Tal�n �n besz�lhetn�k Basonnel. – jelent meg a fi� m�g�tt Amidamaru, k�k haj� szamur�j v�d�szelleme. R�tudn�m besz�lni, hogy pr�b�lja meggy�zni Rent, hogy legal�bb neki mondja el mi b�ntja.

• Ez egy szuper �tlet Amidamaru. – mosolygott fel a szellemre a fi�, Jun h�l�san n�zett a p�rosra.

• K�sz�n�m, k�sz�n�m mindkett�t�knek. Nagyon agg�dom Ren�rt �s nem tudom, hogy mindez, ami t�rt�nik hova vezet majd, ha tov�bbra is hagyom, hogy bez�rk�zzon.

• Nyugodj meg Jun a fi�k mindent megfognak tenni, hogy besz�ljenek az �cs�d fej�vel. – Anna pr�b�lta meggy�zni bar�tn�j�t, hogy minden meg fog old�dni, b�r maga sem tudta, val�j�ban �gy lesz-e. Esz�be jutottak visszat�r� �lmai, amiben Ren meg�lte Yoht, s hirtelen rossz �rz�s fogta el. Mi van, ha Ren t�nyleg elvesztette j�zan �t�l� k�pess�g�t, �s most fog Yohra t�madni? Ha mindaz, amit �lmodott t�nyleg a j�v�, de nem szabad beleavatkoznia a t�rt�n�sek folyamat�ba.

Jun intett a pinc�rnek, hogy hozza ki a sz�ml�t, majd fizet�s ut�n t�voztak. Mikor ki�rtek Yoh, Junhoz fordult.

• Akkor szeretn�m, ha megmutatn�d, hogy hol laktok �s beengedn�l. Besz�ln�k Rennel, ha otthon van.

• Most akarsz oda menni? – n�zett k�rd�en a m�dium j�vend�beli�re.

• Szerintem felesleges h�znunk az id�t jobb, ha min�l hamarabb tiszt�zom vele a dolgokat. – mosolyogott Ann�ra, Jun egyet�rt�en b�lint. – Te menj csak haza, megyek �n is, ahogy tudok, �g�rem nem h�zom ki magam az edz�s al�l. – nevetett fel vid�man, amin Jun is halv�nyan elmosolyodott, azonban Anna tekintet�be aggodalom �lt. Yoh zavartan n�zett a l�nyra, egyszer�en nem tudta mire v�lni fekete szemeinek f�rk�sz� pillant�s�t.

• Rendben van. – egyezet bele a l�ny – De Yoh... Vigy�zz magadra. – n�zett komolyan a fi� szemeibe, mint aki tudja, hogy valami k�sz�l�dik.

• Vigy�zok, ne agg�dj! – mosolyodott el b�tor�t�an a fi�. �gy �rezte ez felesleges aggodalom, amit Anna rossz el��rzetei okoznak. – Sietek haza.

Jun is k�sz�nt a l�nynak, majd Yoh, Amidamaru �s Pai Long t�rsas�g�ban elindult a hotel fel�, ahol jelenlegi jap�n sz�l�suk volt.

Anna m�g percekig b�mult ut�nuk. Nem hagyt�k nyugodni gondoltai, �s most valahogy Yoh szavai sem nyugtatt�k meg annyira, mint legut�bb, mikor egy �jjel megvigasztalta a fi�. Mikor az utca v�g�re �rtek �s elindultak �t a t�ren, m�r alig l�tta a kis t�rsas�got, �gy � is haza fel� vette az ir�nyt egyed�l a gondolataival.

A magasb�l valaki figyelemmel k�vette a t�rt�nteket �s a l�ny l�pteit. A fi� hossz� s�t�tk�k s�lat viselt, ami h�tul volt megk�tve, �gy az er�sen f�j� sz�l bele-bele kapott, csak �gy, mint s�t�tk�k haj�ba. Nyak�ban egy s�rk�nygy�k pihent, s�rga szemei visszat�kr�zt�k az elhalad� m�diumot.

• Most... egyed�l van. Szerezd meg t�le a k�nyvet, semmibe se ker�l.

• Nem Ryuu... azt akarom, hogy � adja vissza. – karbafont k�zzel �llt a 7 emeletes h�z tetej�n, s�m�n ruh�ja egy nagyon r�gi fazont mint�zott.

• Ha, Hao r�j�n, hogy a l�nyn�l van a k�nyv nem fog v�rni, s gondolkod�s n�lk�l megszerzi. Nem akarhatod, hogy annak a m�ni�kusnak a kez�be ker�lj�n ez a kincs vagy, igen? – ford�totta egyik szem�t a fi�ra, a m�sikkal m�g mindig Ann�t k�vette.

• Am�g n�la van Haot�l nem f�ltem a benne l�v� inform�ci�kat. Er�sebb mint hiszed, meg tudja v�deni mag�t. – mosolyodott el magabiztosan majd elismer�en b�lintott, hogy nyomat�kos�tsa el�z� mondanival�j�t.

• Ahogy gondolod, de �n figyelmeztettelek. – mordult fel �jb�l, de nem sz�lt t�bbet.

Negyed�r�val k�s�bb, m�r ott �lltak az ajt�t el�tt. A Tao csal�d ideiglenes lak�sa viszonylag k�zel volt a te�z�hoz, �gy r�vid id�n bel�l �rtek oda, Jun nyitotta ki az ajt�t, majd Pai Long ut�n Yoh �s Amidamaru is bementek a hatalmas el�szob�ba.

• H���, kir�ly lak�s. – b�lintott elismer�en Yoh.

• K�sz�n�m. – mosolygott r� Jun biztat�an. – J�, hogy most j�tt�l, nincs itthon senki csak Ren, Bason, Pai Long meg �n. �gy nyugodtan tudsz besz�lni az �cs�mmel, rem�lhet�leg a t�bbiek estig t�vol lesznek �gy lesz id�t�k. Nagyap�m nem szereti a h�vatlan l�togat�kat, de mostan�ban valahogy Ren is �gy van ezzel, sz�val csak �vatosan. – magyar�zat szolg�ltat�sk�zben mutatta az utat Yohnak az edz� terembe. Felt�telezte, hogy Ren a mai nap megint oda z�rk�zott be a nap nagy r�sz�re. Az ajt�t�l nem messze meg�llt �s Yohval szembe fordult, aki csak �mult �s b�mult a hatalmas lak�s �s dr�ga holmik l�tt�n. – M�g egyszer nagyon k�sz�n�m, hogy seg�tesz, te vagy az utols� mentsv�ram Yoh.

• �h, nem tesz semmit, Ren a bar�tom, sz�val ez csak term�szetes. – Jun elmondhatatlan �r�met �rzett. - “Ren a bar�tom...” - . R�gen ez a mondat Rennek is mindenn�l t�bbet �rt volna, ha valaki ezt mondta volna neki, ha tudta volna, hogy van, aki �gy �rez. Yoh a bar�tja �s ezt Ren is tudta, tudja is, de most valami olyan v�ltoz�son megy �t, amit senki sem tud megmagyar�zni. – Sz�val most akkor be megyek, �... majd j�v�k �s ut�na besz�l�nk.

• Mindent bele Yoh... – kulcsolta �ssze kez�t, ahogy a s�m�n fi� �s mini alak� szelleme ut�n n�zett. Ahogy becsuk�dott Yoh m�g�tt az ajt�, Jun gyomra er�s g�rcsbe r�ndult, �gy �rezte m�g sosem agg�dott ennyire Ren miatt.

Yoh bel�pett a bes�t�t�tett edz� terembe. A szob�ban f�lhom�ly uralkodott, s egy hang sem sz�r�d�tt ki. Amidamaru s�m�nja mell� lebegett, s f�rk�sz�en � is a s�t�tet kezdte k�mlelni, az ajt� csuk�d�sa robajk�nt csapott a csendes terembe, a hang t�bbsz�r is v�zhangzott a nagy �ress�g miatt. Yoh �s Amidamaru pillanatokig csendben n�zel�dtek, majd a barna haj� Asakura fi� elindult, szelleme pedig szorosan m�g�tte k�vette.

• Hah�. Van itt valaki? Ren... – l�pett beljebb, a k�vetkez� pillanatban egy tompa zaj �t�tte meg a f�l�t, majd egy hang a h�ta m�g�l �rkezett.

• Mit keresel itt Yoh? – a fi� hangja egykedv� volt n�mi megrov�ssal, m�r nagyon r�g hallott Rent�l ennyire ellenszenves hangnemet. Egy pillanatig dermedten �llt, majd miut�n lek�zd�tte mag�ban a f�jdalmat, ami gyomr�ba has�tott, vid�man mosolyogva fordult a Tao fi� fel�.

• H�h���, Szia Ren! K�pzeld �pp t�ged kerestelek. – nevetett fel �jb�l. A s�t�ts�g szinte elnyelte hangj�t �s n�ma csend� fagyasztotta.

• Meglep�. Sz�val mit akarsz? – fonta karba kezeit. Ren fekete-arany edz� ruh�j�t viselte, fel�l annyira megizzadt, hogy megv�lt p�l�j�t�l. Karbafonta kez�t �s aranyszemeivel rideg v�rakoz�ssal n�zett az Asakura szem�be.

• Tudod, gondoltam besz�lgethetn�nk, r�g l�ttalak, szeretn�lek �th�vni egy kis k�z�s vacsor�z�sra. Mit sz�lsz? – t�retlen�l mosolygott tov�bb k�nai bar�tj�ra, akinek tekintet�ben villant valami, de mindez olyan gyorsan t�rt�nt, hogy Yoh nem tudta kivenni mit �rez a fi�.

• Most nem �rek r�. Majd m�skor. Viszl�t Yoh. – tudom�st sem v�ve az ellenkez�sr�l elindult. Miel�tt els�t�lt volna az Asakura fi� mellet Yoh megragadta a karj�t. A fiatal Tao vez�r �gy megdermedt, mint akit j�gg� fagyasztottak.

• Ren. Az�rt j�ttem, hogy besz�ljek veled. �s nem t�g�tok, am�g ez meg nem t�rt�nt. – hangja szomor�an csengett, de ugyanakkor hat�rozott volt ellenkez�st nem t�r�, mintha csak Ann�t�l tanulta volna.

• Nincs, mir�l besz�ln�nk Yoh. – r�ntotta ki karj�t a fi� szor�t�s�b�l.

• De igenis van Ren! – fordult fel�, hangj�t a kellet�n�l jobban megemelve – Mostan�ban sokszor elt�nsz, alig l�tunk �s nem mondasz el semmit. Mindent magad csin�lsz, r�ad�sul eg�sz nap az edz� termedbe z�rk�zol, t�rt�nt valami. M�rt nem mondod el? A bar�tod vagyok Ren... eml�kszel? – hangja zavartan elhalkult a mondat v�g�re �s f�rk�sz�en b�mult az arany szem� Tao vez�r m�ly tekintet�be. Ren pillanatokig csak f�rk�szte az Asakura fi�t, majd hirtelen �k�lbe szorultak a kezei.

• Semmi k�z�d nincs a dolgaimhoz Yoh. �s most menj innen. – fordult meg �jra, hogy tov�bb menjen.

• V�rj m�r! – ny�lt �jb�l a fi� csukl�ja ut�n, de mikor hozz� �rt az aranyszem� el�t�tte a kez�t, fel� fordult �s rideg sz�r�s tekintettel n�zett az �v�be.

• Ne mer�szelj m�g egyszer hozz�m �rni, meg�rtetted? �s hagyatok v�gre b�k�n. Mindannyian! – ord�tott hangosan �s tekintet�t az ajt�ra szegezte, mintha tudn�, hogy n�v�re a t�l oldalon hallgat�zik Pai Longgal az oldal�n – Te �s Jun, meg a t�bbiek! Te is Bason! – f�rmedt r�, mikor a szellem agg�d�an k�zelebb lebegett mini alakj�ban, most azonban megszeppenve h�z�dott vissza, fiatal mester�nek haragja l�tt�n – Ne faggassatok t�bbet, elegem van, hogy mindenki folyton �rtem agg�dik! Nincsen semmi �s k�sz!!!

A leveg� megfagyott a k�t fiatal s�m�n k�z�tt. V�d�ik mozdulatlanul meredtek a fi�kra, s egy percig s�t�t csend ereszkedett r�juk. Mind�ssze Ren hangos zih�l�st lehetett hallani, mint akinek meger�ltet� volt az el�z� hangos d�hkit�r�se.

• Sajn�lom Ren... – Yoh tekintete a Tao vez�r jobb kez�re siklott, ami m�r g�rcs�sen remegve az oldal�ra er�s�tett vihar szablya fel� ny�lt – �n azt hittem seg�thetek, nem akartam r�d er�ltetni semmit. – k�zben �jra a fi� aranyszemeire emelte tekintet�t. Azok szinte vil�g�tottak a s�t�t f�lhom�lyban. – Ha meggondoln�d magad...

• Nem fogom. – v�gott hat�rozottan az Asakura fi� szav�ba – Most pedig menj innen.

Yoh szomor�an n�zett a Tao fi� szem�be, de semmit se tudott kif�rk�szni bel�le. Lehajtott a fej�t �s rem�nyvesztetten elindult az ajt� ir�ny�ba.

Ren komor tekintettel n�zett ut�na, ahogy Yoh fi� kil�pett az ajt�n egy m�ly remeg� s�haj hagyta el ajkait. Keze remeg�se abba maradt �s f�radtan engedte, hogy lehulljon az oldala ment�n.

Hiei �s Sasuke lemen� napsugarak f�ny�radat�ban s�t�ltak fel a foly� ment�n egyenesen a l�ny lak�s�nak ir�ny�ba. Lenge szell� kapott bele a hajukba, ahogy a foly� felett �t�vel� fah�dra l�ptek. A 18 �v k�r�li fi� n�mi elm�l�z�s ut�n folytatta:

• Sz�val azt mondod Ann�n�l van a k�nyv? Fura nekem ezt Yaro nem is eml�tette... – kezeit tark�ja m�g� emelte �s elmerengve bambult a k�k �gre, ami folyv�st Jun szemeit jutatt�k esz�be. Halv�ny vid�m mosoly �lt arc�ra, ahogy �jb�l a l�nyra gondolt.

• �... Sasuke figyelsz? – Hiei utols� szavai kiz�kkentett�k gondolatmenet�b�l, leengedte a kez�t �s a l�nyra mosolygott.

• Bocs�nat, csak elgondolkodtam... – a f�lv�r l�ny is elmosolyodott.

• Igen, �s szabad tudni kir�l? – �rdekl�d�tt.

• Majd, igen. Egyenl�re maradjon az �n titkom, rendben? Sz�val azt mondod Subaru is tudja, hol van a k�nyv? Ez kicsit megnehez�ti a dolgot, �gy b�rmikor Hao kezeibe ker�lhet.

• M�g is csak figyelt�l. – b�kte oldalba j�t�kosan, amaz egy “H��” felki�lt�ssal csikis oldal�hoz kapott – Nem, mivel Subaru sem �ll Hao oldal�n. Neki nincs sz�ks�ge a benne l�v� inform�ci�kra. – r�zta meg a fej�t.

• Subaru a n�lk�l is �pp eleget tud a m�ltr�l. – jelent meg a 16 �v k�r�li hossz� r�zsasz�n haj� szelleml�ny Sasuke mellet. A fi� v�d�je igen ritk�n jelent meg, de mindig gondosan figyelt s�m�nja minden l�p�s�re.

• Meroko, te mennyit tudsz Subarur�l? – n�zett fel k�rd�en a fi� szellem�re. Amaz �temesen haladt mellette, s most elmerengve maga el� n�zett.

• Az �letem folyam�n nem tal�lkoztam vele... de Yaro azt mondta, hogy � v�gig ott volt csak egyik�nk se �rz�kelte vagy l�tta, mivel � egy shinigami. Abban az id�szakba � kapta feladat�ul, hogy a s�m�n harc alatt t�rt�n� esem�nyeket figyelemmel k�vesse. Mivel a k�zdelem ezer �vvel ezel�tt brut�lis fordulatot vett �s a harcok folyam�n rengeteg versenyz� az �let�t vesztette. Subaru szinte v�gig k�s�rte az ott t�rt�n� esem�nyeket, �gy mindent tud az akkor t�rt�ntekr�l. – miut�n a l�ny befejezte monol�gj�t mindk�t s�m�n hossz� percekig elgondolkodva meredt maga el� az �tra. V�g�l Hiei t�rte meg a csendet.

• Egy valamit nem �rtek, Hao is v�gig ott volt a bajnoks�gon mindent l�tott, ami t�rt�nt, gondolom eml�kszik is r�, ahogy Subaru is. Minek kell neki a k�nyv? – emelte k�rd� tekintet�t a szelleml�nyra.

• A k�nyv rejteget olyan titkokat, amiket m�g Subaru sem tud, nem hogy Hao. Igaz, hogy hatalmas ereje van �s szolg�inak h�la sok mindenr�l �rtes�lt, de mindent � sem tudhat. – r�zta a fej�t elm�l�zva.

• Ezek szerint Yaro neked nem mondta mi az a titok, amit annyira f�lt�nk? – n�zett a f�lv�r l�nyra Sasuke, aki csak megr�zta a fej�t.

• Nem, semmit. – gondolkodott el �jb�l, majd egy m�ly leveg�t f�jt, ki mint, aki �gy akar megszabadulni a fej�ben �sszekusz�l�dott gondokt�l, majd hirtelen sz�les mosoly ter�lt el az arc�n �s vid�m magabiztoss�ggal jelentette ki – De b�rmi is legyen az kider�tj�k! �s sose hagyom, hogy Hao kezeibe ker�lj�n az inform�ci�! – b�lintott egyet hat�rozottan, hogy meger�s�tse el�z� mondat�t. Sasuke elmosolyodott Hiei magabiztoss�g�n.

• Mond Hiei, a h�ten t�nyleg volt n�lad a b�ty�m? – e n�v hallat�n mintha a l�ny �sszes ereje elsz�llt volna, tekintete szomor�v� v�ltozott, z�ld szemei f�jdalmasan meredtek a f�ldre. Sasuk�t egy�ltal�n nem lepte meg a l�ny reakci�ja, de tudni akarta mi t�rt�nt pontosan.

• Kujo...? Igen, volt... �n... – Meroko s�m�nja mell� lebegett eg�szen annyira, hogy a fi� r�n�zzen, majd Sasuke v�ll�ra tette a kez�t �s szem�t lehunyva a fej�t r�zta, mint aki csak azt mondta volna jelbesz�ddel “Nem k�ne err�l faggatnod.” A barna szem� fi� �jra Hieire n�zett, majd miel�tt a l�ny folytatta volna a szav�ba v�gott.

• Tudod mit? Megh�vlak egy forr� csokira. – mosolygott r� kedvesen. A l�nyba mintha egy csap�sra visszat�rt volna az �let, z�ld szemei felragyogtak, majd akkora lend�lettel �lelte �t a fi�t, hogy amaz akaratlanul is h�tr�lt egy l�p�st.

• K�sz�n�m, Sasuke! – a fi� is viszonozta a az �lel�st, majd megsimogatta a v�r�sesbarna haj� l�ny fej�t. A k�nai fi� nem tudta eld�nteni, Hiei a forr� csokinak �r�l ennyire vagy ink�bb annak, hogy nem folytak bele ebbe a k�nos t�m�ba m�g jobban, de �r�lt, hogy �jra j� kedv�ben l�tja a l�nyt.

Az id� nyolc t�jban j�rhatott az Asakura h�zban l�v� kis csapat m�r f�l �r�ja befejezte a nap utols� �tkez�s�t s m�g folyt az em�szt�s tov�bb “besz�lgettek”. Joc� aznap este igen csak szipork�zott, amit persze Tray a reggeli jelenete ut�n igen csak nehezen tudott elviselni, hiszen m�r akkor is t�bbsz�r a fi� tork�nak esett. Ryo Morthy seg�ts�g�vel neki �llt a mosogat�snak, Tamara a szob�j�ba vonult gyakorolni a medit�ci�s �sszpontos�t�s�t. Faust legink�bb Eliz�val volt elfoglalva, Anna l�tsz�lag t�relmesen �ld�g�lt az asztaln�l, v�rva a m�g mindig t�vol l�v� fi�t. Yoh, az�ta sem �rkezett meg s Anna tekintet�n az aggodalom egyre jobban eluralkodott, ami m�r Tray figyelm�t sem ker�lte el.

• Anna, mond hova is ment pontosan Yoh? – n�zett �rdekl�dve a l�nyra, akinek egy gyilkos villan�s suhant �t a szem�n, a j�gs�m�n r�gt�n �rezte, hogy �rz�keny pontra tapintott, azonban k�rd�s�re Morthy is felfigyelt.

• Yohnak dolga van, majd... – ekkor azonban ajt� csap�d�s szak�totta f�lbe a l�ny mondat�t. A sz�ke m�dium r�gt�n felkapta a fej�t a hang hallat�n, s nem sokkal k�s�bb az erre igyekv� Yoh hangj�t is meghallotta.

• Sziasztok, megj�ttem! – mondta fennhangon, majd nem sokkal k�s�bb bel�pett az �tek�zbe. A t�rsas�gra s�ri csend telepedett a fi�nak fogalma sem volt mir�l maradt le, �gy k�rd�en n�zett v�gig bar�tain, k�zben vid�man elmosolyodott. – H�, sr�cok mi t�rt�nt? Joc� megint valami rossz po�nt mondt�l? – n�zett k�rd�en a fi�ra amaz, meg se mukkant – Tray? El�g fagyos a hangulat... Jaj sr�cok sz�laljatok m�r meg. – k�rlelte a t�rsas�got.

• Yoh! – Anna szemei szinte felragyogtak, ahogy a fi�ra n�zett, ezen a t�rsas�g egy emberk�nt h�kkent meg. Amint a l�ny �szre vette a k�rd�en zavart tekinteteket, f�lren�zett, �s komoly, arccal folytatta, parancsol� hangnem�ben, ahogy az egy�bk�nt is v�rhat� lett volna. – Megmondtam, hogy vacsora el�tt �rj haza. Lel�gtad a d�lut�ni edz�st, sz�val reggel be kell hoznod a lemarad�st, rem�lem tudod. – n�zett fel �jra a fi�ra. Ak�r, hogy is v�ltogatta arckifejez�s�t s hangj�t, a fi� tov�bbra is l�tta a teljes megk�nnyebb�lts�get a tekintet�ben, ez�rt �that� tekintettel n�zett a m�diumra, amit�l Ann�nak halv�ny v�r�s p�r jelent meg arc�n.

• Tudom... De mi lenne, ha most kiv�telesen elfelejten�nk a dolgot....? – nevetett fel zavartana fi� �s mosoly�n l�tszott, hogy nagyon rem�nykedik a kegyelemben. Tudta, j�l, hogy a l�ny nem �r�lne, ha a t�bbiek b�rmit is �szre venn�nek a kettej�k k�z�tt t�rt�n� val�di jelenetb�l, ez�rt pr�b�lta elterelni a t�m�t.

• Nem. – v�gta r� hat�rozottan l�ny, majd a l�nyegre t�rt, most m�r teljes nyugalomban. – Hogy ment? Siker�lt besz�lnetek?

• Elmondan�tok v�gre mi t�rt�nt? Hol volt�l Yoh? – fakadt ki v�g�l Tray. Az Asakura fi� az asztalhoz l�pett, majd helyett foglalt a sz�ke m�dium l�ny mellet.

• Renn�l voltam, mivel Jun d�lut�n megk�rt, hogy menyek �t �s besz�ljek vele. – n�zett v�gig a kis t�rsas�gon, k�zben Ryu �s Morthy is helyet foglaltak az asztal k�r�l.

• De h�t mi�rt? T�rt�nt valami? – faggat�zott tov�bb a j�gs�m�n.

• Ren mostan�ban kicsit furcs�n viselkedik, legal�bb is Jun szerint. Evvel egyet�rtek, mert tudom, hogy van valami baja csak nem mondja el. – r�zta meg a fej�t.

• Nem gondolj�tok, hogy egyszer�en csak nagy rajta a nyom�s. Mi�ta haza �rkezt�nk � a Tao csal�d vezet�je, ez biztos nagy felel�ss�ggel j�r, �n meg �rtem, hogy kiss� ki van borulva. – pr�b�lta �sszer�en megmagyar�zni a hallottakat Morthy.

• Egyet�rtek, m�s r�szt kisnadr�g bar�tunk mindig is idegbajos t�pus volt. Apr�s�gokon k�pes volt felh�zni mag�t, nem csod�lkozn�k, ha m�r most gyomor fek�lye lenne...

• Nem fi�k, ez most eg�szen m�s volt... Mikor ott voltam kiborult �s ordib�lni kezdett. Velem �s Basonnal is. Azt mondta hagyjuk v�gre b�k�n... mindannyian. M�g Jun meg Bason is. – s�hajtott egy m�lyet a fi�, ahogy visszagondolt Ren rideg �les hangj�ra, amit a falak t�bbsz�r is visszavertek a nagy csendben. Azt�n a szably�hoz ny�l� remeg� keze is bevillant Yohnak.

• Ez t�nyleg nem vall Renre. – gondolkodott el a m�dium l�ny is. Tray �l�ben nyugv� kezei �k�lbe szorultak a hallottak miatt. �sszer�ncolta szem�ld�k�t �s l�that�an, eml�kek, gondolatok gy�t�rt�k.

• �s hogy, ha egyszer�en csak nem tudja hol levezetni a f�l�s energi�it? V�g�l is el�g r�gen harcolt utolj�ra, nem? T�ske haj� bar�tunknak, egy�bk�nt is a harc volt az �lete...

• Azt m�r megoldotta. Kih�vta a Hiei nev� s�m�n l�nyt harcra. – v�gta r� Anna. Az �szaki fi� nyomban felkapta fej�t, majd felv�ltva Yohra �s Ann�ra meredt.

• Ezt meg hol hallott�tok? – Yoh �s Anna �sszen�ztek, majd a barna haj� fi� tov�bb magyar�zkodott.

• Jun mondta, neki pedig Bason eml�tette, hogy Ren eg�sz h�ten �jjel-nappal arra a harcra k�sz�l. Azt nem mondta mi�rt, mert m�g Bason sem tudja, de Ren egyik este tal�lkozott Hieivel �s hivatalos s�m�n harcra h�vta. – Tray felpattant az asztalt�l.

• Micsoda h�lyes�g, meg�r�lt?! Minek akar harcolni, amikor e n�lk�l is el�g nagy szarban vagyunk! Hao itt �l�lkodik, � meg ink�bb mag�ra z�rja az ajt�t �s mindenkit kitasz�t az �let�b�l, akinek eddig fontos volt!!! – a t�rsas�g megszeppenve h�zta mag�t �ssze a j�gs�m�n hirtelen haragja miatt, Kory is csendben megh�z�dott a fi� h�ta m�g�tt. Yoh pr�b�lta megnyugtatni a fi�t.

• Tray szerintem nem k�ne... – ekkor azonban a j�gs�m�n elindul egyenesen az ajt� fel�.

• Most meg mit csin�lsz? – sz�lt ut�na Joc�, de az �szaki fi� meg se torpant.

• Besz�lek azzal a felszarvazott fej�vel! – ord�totta vissza, a k�vetkez� pillanatban m�r csak az ajt� csap�d�s hallatszott. A t�rsas�g �sszerezd�lt a hangt�l, amit a falba pr�sel�d� fa hangja adott ki.

Tray kil�pett az ajt�n egyenesen a s�t�t �jszak�ba, felh�zta a cipz�rj�t fels�j�n megv�rta, am�g Kory is utol�ri, majd futva elindult a Tao csal�d h�za fel�. K�zben gondolatok sokas�ga �z�nl�tte el az agy�t �s egyre vadabbul lovalta bele mag�t az elm�lt napok esem�nyeibe.

“Kiborult �s ordib�lni kezdett... hagyjuk v�gre b�k�n... Jun meg Bason is. Kih�vta a Hiei nev� s�m�n l�nyt harcra...” – �jra �s �jra lej�tsz�dtak a hallottak a fej�ben, k�zben k�pek is lep�r�gtek el�tte, amikor �gyszint � rohant �t Renhez, mivel nem vette fel a telefont. Mikor nem r�g Hao r�juk t�madt h�rom �j harcos�val �s � el�jult. K�s�bb mondt�k, hogy Ren vitte haza. Amikor megmentette Ren �let�t a korh�zban, mikor az a shinigami sr�c el�sz�r megjelent.

Megr�zta a fej�t, pr�b�lta mag�b�l elkergetni ezeket az eml�keket. D�h�s volt �s tombolt benne a fesz�lts�g. Ut�lta Rent, mert tudta, hogy Hiei �t szereti a vak is l�tta volna. Abban is teljesen biztos volt, hogy Rennek is hasonl� �rz�sei vannak �s most m�g is a lehet� legnagyobb baroms�got teszi. Eltasz�tja mag�t�l az egyetlen l�nyt, aki k�pes lenne �t teljesen megv�ltoztatni. �s, ha mindez nem lenne el�g m�g �ket is. Ordib�l Yohval, azzal a sr�ccal, aki el�sz�r komolyan hit benne �s abban, hogy nagyobb sz�ve van ann�l mint, amit val�j�ban mutat. Az els� ember, aki a csal�dj�n k�v�l megb�zott benne �s elmentek, hogy seg�tsenek rajta �s Junon.

“Azt hittem a bar�tai jelentenek neki valamit...” – n�zett el�re az �t s�t�t hom�ly�ba, befordulva a k�vetkez� �tra, megpillantotta a Tao csal�d h�z�nak hatalmas forg�ajt� bej�rat�t, ami el�tt egy s�t�t alacsony s v�kony alak �llt. Tray azonnal felismerte Rent, aki �ppen a kez�n l�v� csukl�szor�t�t er�s�tette meg, Bason pedig nem messze t�le lebegett mini alakj�ban.

Tray keze �k�lbe szorult, ahogy k�zeledett a fi� fel�, majd az utols� pillanatban r�ord�tott, mikor a Tao fi� �ppen elindult volna a m�sik ir�nyba.

• REN!!! – hangja d�h�s volt �s feny�t�en parancsol�. A fiatal vez�r, megtorpant majd megfordult, hogy a fel� k�zeled� j�gs�m�nra n�zzen, azonban a k�vetkez� pillanatban egy f�jdalmas �rz�s has�tott a jobb arc�ba egy kem�ny, csontos �k�lnek k�sz�nhet�en, Ren azzal a mozdulattal hanyatt v�g�dott a betonon hatalmasat puffanva Az eg�sz utca bele v�zhangzott az �jszakai csendben k�sz�nhet�en.

• Ren Mester! – rep�lt fel� nyomban v�d�je. Tray idegesen, hangosan zih�lva �s izzadtan, a fut�st�l kimer�lten �llt meg t�le nem messze. Minik�je agg�d�an lebeget a v�ll�ra �s kis kez�vel a fi� arc�t kezdte tapogatni, �gy megpr�b�lva lenyugtatni az �szaki fi�t.

Ren k�ny�k�re t�maszkodva nyomta fel mag�t a f�ldr�l. Sz�ja sz�l�r�l kibuggyant a v�r �s patakszer�en utat v�gott mag�nak a fi� �ll�n, majd a f�ldre cs�p�g�tt. Bal k�zfej�vel let�r�lte a karmazsinv�r�s anyagot sz�ja szeglet�b�l, majd sz�r�s arany szemeit Tray �jfekete tekintet�be f�rta.

• Neked is szia Tray. – morogta az orra alatt, majd felkelt a f�ldr�l �s leporolta ruh�j�t. A j�gs�m�n m�g mindig leveg��rt kapkodott, de szemeib�l j�l kivehet� volt a m�reg, ami el�nt�tte, mikor a fi� cinikus j�t�kba kezdett.

• Rem�lem tudod mi�rt kaptad! – ord�tott r� Tray, cseppet sem k�m�lve az utca ablakait, mind belerezd�lt a fi� �rdes m�ly hangj�ba.

• �szint�n sz�lva nem, de cseppet se izgat a mi�rtje. Ellenben ha harcolni akarsz abban benne vagyok. – vigyorodott el magabiztosan, ekkor �jabb v�rpatak indult meg sz�j�b�l.

• Tudod legsz�vesebben most sz�tr�gn�m azt az elk�nyeztetett segged! – a fi� szemeiben valami s�t�t f�ny csillant, �gy t�nt cseppet sem akarja mag�t visszafogni.

• Csak tess�k Tray kitart vissza? Ess neki. De ne v�rd meg, hogy ne �ssek vissza. Ezt is most csak kiv�telesen n�zem el neked. – t�r�lte meg �jra v�res ajkait.

• Hogy lehetsz ekkora barom, direkt csin�lod, vagy t�nyleg ekkora idi�ta vagy?!!! – indult meg fel�, majd k�t kez�vel h�tra l�kte a Tao fi�t, aki nyomban megt�ntorodott, majd visszal�pet, s arany szemeit a j�gs�m�n tekintet�be f�rta.

• Mit akarsz Tray, minek j�tt�l ide? – f�rmedt r� idegesen.

• Az�rt, hogy megmondja sz�llj le v�gre a magasl�r�l!!! El�g volt az �nsajn�latb�l, hagyd abba!!! Vannak bar�taid �s csal�dod, ha valami gondod van seg�tenek, vagyis seg�ten�nek, ha hagyn�d, de ha senkinek nem mondod el mi bajod, hogy a fen�be csin�ljunk b�rmit is???

• Senki nem k�rt a seg�ts�getekb�l!!!

• Mi �t�tt bel�d? Pont �gy viselkedsz, mint amikor m�g ap�d elvakult l�t�sm�dja hatott r�d! Ne legy�l olyan, mint En volt Ren!!! – l�pett k�zelebb felindults�ga k�zepette, s m�r j�val a szem�lyes t�vols�gon bel�l volt, de most kiv�telesen a fiatal Tao vez�r sem h�tr�lt el. Ren arany szemei elkerekedtek, eg�sz test�ben k�v� dermedt Tray szavai hallat�n, s hitetlenkedve r�zta meg a fej�t.

• Nem! HAZUDSZ!!! Nem vagyok olyan!!! – szorult �k�lbe most m�r a Tao fi� keze is.

• Ren... – l�pett k�zelebb megint az �szaki fi�, majd bar�tja ut�n ny�lt, aki nyomban h�tr�lni kezdett �s el�t�tte Tray kez�t.

• Nem... – n�zett most m�r f�lelemmel vegyes hat�rozotts�ggal a fi� szemeibe, majd hirtelen fut�snak eredt. Bason, m�g egy pillant�st vetett a j�gs�m�nra, majd mestere ut�n lebeget sz�lsebesen.

Tray f�jdalmas arccal meredt gyorsan t�volod� bar�tja ut�n. Kory p�r pillanat m�lva �vatosan megb�kd�ste a fi�t, amaz zavartan n�zett v�ll�n �ld�g�l� szellem�re.

• Azt hiszem t�lz�sba vittem, igaz? – n�zett sajn�lom fejjel kis mini v�d�j�re. Amaz szomork�san b�logatott. Tray �jra az �tra emelte tekintet�t Ren m�r teljesen elt�nt l�t�hat�r�b�l. Az �szaki fi� tekintete hat�rozott� v�lt, majd egy gyors elhat�roz�s ut�n �jra szellem�re n�zett. – Kory alakulj �t deszk�v�! Utol kell �rn�nk Rent... nem hagyhatom, hogy megint elt�nj�n. – a minike szemei felcsillantak s�m�nja szavai hallat�n, s pillanatokon bel�l fel vette egy h�deszka alakj�t. Tray felugrott a k�kf�nyben dereng� halv�ny snowboardra, majd pillanatokon bel�l a leveg�be emelkedett vele. Egyenletesen haladt tov�bb az �ton, amin Ren is elindult, a h�zak f�l�tt lebegve, t�bbsz�r is v�gigfutott Tray test�n a hideg, de m�r hozz� szokott a nagy fagyokhoz is, �gy egy kis Tokyoi sz�l meg sem kottyant az �szaki fi�nak. Nem telt bele sok id�, hamar utol�rte a Tao fi�t, aki l�that�an mag�t nem k�m�lve futott tov�bb. Bason j�val el�tte j�rt Tray nem igaz�n �rtette a t�rt�nteket, mintha Ren futna a szelleme ut�n. Pedig sosem volt jellemz� Basonra, hogy figyelm�n k�v�l, hagyta volna a fi�t. Tray tov�bbra is elgondolkodva b�multa, az �temesen szinte m�r ber�gz�lten fut� Tao fi�t. Eg�szen biztos, hogy m�r nem el�le menek�l...

“De akkor minek fut ilyen gyorsan? Mit csin�l?” – k�rbe k�mlelte a k�rny�ket, de semmilyen idegen furiokut nem �rz�kelt maga k�r�l, se messzebb.

“Lehet, hogy most is a s�m�n harcra edz, �s ez�rt j�tt ki? Futni...?”

A k�vetkez� pillanatban Ren lass�tani kezdett, majd meg�llt. �sszeg�rnyedve hajolt el�re, eg�sz test�ben remegve. Bason egy kanyarral visszafordult �s azonnal mester�hez lebeget ebben a pillanatban Tray is sebesen ereszkedni kezdett.

- REN!!!

Ren �klendezni kezdett, �s er�sen k�h�g�tt mell�, kez�t sz�ja el� kapva t�bbsz�r is v�rtk�p�tt a f�ldre, fuldoklott. Elkerekedett szemekkel b�multa a betonon sz�tfoly� s�t�t v�rt�cs�t, minden �rz�kszerv�t elvesz�tette, leveg��rt kapkodott, de t�deje h�rg�s k�zepette semmit nem volt k�pes befogadni. A Tao fi� szeme el�tt elmos�dott a k�p, minden �sszefolyt a k�vetkez� pillanatban pedig �rezte, hogy minden ereje elhagyja, majd er�s tompa puffan�ssal �rt f�ldet.

Anna a fa verand�n �ld�g�lt az �jszaka �rnytakar�ja teljesen befedte a csillagos eget. Gyeng�d fuvallat kapott bele a sz�ke m�dium r�vid haj�ba v�gig cir�gatva a l�ny b�r�t is.

�lmatlanul �ld�g�lt az �res szoba nyitott ajtaja el�tt a f�ldszinten, amit nagyr�szt Rennek tartottak fent, �gy mikor a Tao fi� csal�dj�val t�lt�tte napjait a szoba �resen �llt. �pp, ahogy ma este is. Elm�l�zva merenget a s�t�ts�gbe burkol�zott kertre, s k�zben teljesen biztos volt benne, hogy Yoh �pp oly �lmatlanul mereng a messzes�gbe, mint �.

Tray mi�ta kil�pett az ajt�n nem j�tt haza, a m�diumnak fogalma sem volt r�la mi t�rt�nhetett, de rem�nykedett benne, hogy a j�gs�m�nnak siker�lt jobb bel�t�sra t�r�tenie a Tao vez�rt.

A k�vetkez� pillanatban, mintha csak l�ngra lobbant volna karj�n a b�r, a h�s szell� ut�n egy er�s �get� �rz�s ker�tette hatalm�ba, �s rossz el��rzet t�madt, nem is v�ratott sokat mag�ra a balj�s el� jel.

A kertben p�rm�ternyire a h�zt�l egy hatalmas l�ngcs�va csapott fel a f�ldb�l, a semmib�l �rkezett. A k�vetkez� pillanatban a v�r�s l�ngcs�v�k lassan apadtak el, s k�z�tt�k egy ismer�s arc bukkant fel.

• Hao...! – a m�dium l�ny elkerekedett szemekkel b�mult j�vend�belij�nek ikertestv�r�re, azzal a lend�lettel felpattant �s k�nt�se al� rajtett nyakl�nc��rt ny�lt.

• �r�l�k hogy m�g eml�kszel r�m Anna. Ne f�radj nem kell sz�v�jes fogadtat�sban r�szes�tened csak egy pillanatra ugrottam be. – mosolygott szok�sosan kedves, de ann�l �tl�tsz�bb maszkj�n �t.

• Mit akarsz Hao? – kez�vel er�sen megmarkolta a gy�ngysort, s harcra k�sz �ll�sba helyezkedett a fi�val szemben, b�r nem l�pett le verand�r�l.

• Jaj, mind�ssze egy apr�s�g�rt j�ttem. A Reg�k �s M�toszok k�nyv��rt, felteszem nem nagy k�r�s, hiszen �gy is n�lad van.

• Mit k�pzelsz? Nem kapod meg a k�nyvet! �lmodozz te �ntelt fajank�, mert sosem lesz a ti�d! – emelte magasba a gy�ngysort, hogy egy v�d� var�zslatot tudjon mondani a h�zra, de a k�vetkez� pillanatban egy hatalmas v�r�sen izz� t�szellem jelent meg az Asakura fi� m�g�tt.

Ugye te sem gondoltad, komolyan az ellenkez�st... – kuncogott fel halkan, k�zben szelleme egy r�vid �s gyors mozdulattal a mark�ba fogta a v�kony l�nyt �s er�sen szor�tva �t a magasba emelte, nem k�m�lve a t�r�keny m�diumot. Anna sz�m�ra minden teljesen els�t�t�lt �s hirtelen egy l�ngterem k�zep�n tal�lta mag�t, mintha a t�z szelleme teljesen mag�ba olvasztotta volna eg�sz l�ny�t.