Anna, Len, Morty �s Yoh meglepetten megfordult. Az a fiatal l�ny �llt el�tt�k, aki az el�bb m�g a szem�k l�tt�ra k�v�lygott fel-al� az utc�n.

-         Igen, �n. – felelt �rtetlen�l Yoh az idegen k�rd�s�re. A fi�k szem�gyre vett�k a l�nyt. Hossz�, egyenes, barna haj� teremt�s volt; szeme sz�ne is gesztenyebarn�n csillogott. Alacsony, �tlagos termetnek l�tszott.

-         �, �gy �r�l�k, hogy r�d tal�ltam! – s�hajtott megk�nnyebb�lten az idegen, Yohra pillantva.

-         Tal�lkoztunk m�r? – �rdekl�d�tt Yoh f�lszegen. A t�bbiek is �rtetlen�l n�ztek az ismeretlenre.

-         Nem. – felelte a l�ny. – V�rj, elmagyar�zom. A nevem Etsuko Taniguchi. �n… - De a l�ny nem tudta folytatni, neve hallat�n ugyanis Trey, Yoh �s Morty egyszerre nevettek fel, �s m�g Len is gunyoros mosolyt vetett r�.

-         Etsuko… Etsuko Micsiguchi? – k�rdezte a nevet�st�l el-elf�l� hangon Trey.

-         Szeg�ny l�ny… - ny�gte Morty is, m�g mindig hahot�zva. Etsuko arca pipacsv�r�sre sz�nez�d�tt.

-         K�sz, ez nagyon kedves. – s�hajtott fel. Ekkor a s�m�nok legnagyobb megd�bben�s�re egy szellem t�nt fel mellette, �s �les hangon r�juk ripakodott:

-         Ne g�nyol�djatok rajta, vil�gos? Nektek tal�n szebb nevetek van? Yoh Asakura, na persze… - A fi�k erre val�ban abbahagyt�k a nevet�st, de nem az ijedts�gt�l, mint ink�bb a megh�kken�st�l. Alaposan szemrev�telezt�k a szelleml�nyt. Neki der�kig �r�, egyenes sz�l�, gy�ny�r� fekete haja volt. Az arca is sz�p lett volna nagy, harciasan csillog�, sz�nfekete szemeivel, de b�re betegesen falfeh�r volt. Termet�t n�zve kiss� m�r t�ls�gosan is sov�nynak t�nt.

-         �… az �rszellemed? – hebegte Morty. V�gre elford�totta tekintet�t a l�lekr�l �s �jra Etsuko-ra n�zett.

-         Igen, � Akane. – felelte a l�ny, majd Yohra pillantott. – Hadd magyar�zzam el, mi ez az eg�sz. S�m�ntanonc vagyok, Manamib�l j�ttem. Ez egy kis falu Jap�nban. Az �desap�m egyik k�zeli j�bar�tja a S�m�ntorna egyik tan�cstagja, aki l�togat�ba j�tt, hogy k�rjen valamit. Goldwa, a S�m�ntan�cs eln�ke, tekintettel az elm�lt id�k viharos esem�nyeire, szeretn� egy id�re maga mellett tudni a S�m�nk�dexet. Apa megk�rt r�, hogy v�llaljam a k�ld�nc szerep�t �s menjek el Toki�ba. Megadta a S�m�nk�dex tulajdonos�nak fi�nak a nev�t �s a c�m�t. Sajnos elvesztettem azt a feljegyz�st, ahova ezeket le�rta nekem. Fejb�l csak annyit tudtam, hogy a fi� neve Yoh Asakura �s valahol Toki�ban �l. Tegnap d�lut�n �rtem ide, de ezek ut�n nem tudtam, mit tegyek. Sz�val, ha te vagy Yoh Asakura, akkor nem mondan�d meg, merre kell mennem, hogy megtal�ljam az ap�dat? – Etsuko mindent elmondott; miel�tt azonban a fi�k v�laszolhattak volna, Akane, aki, �gy l�tszik, m�g mindig haragudott a s�m�nokra, gunyorosan �gy sz�lt:

-         H�t, szerintem vigy�zz, Etsuko. Az Asakur�kr�l azt hallottam, hogy minden sarja er�s s�m�nfam�lia tagja, de ez a le�r�s erre a fi�ra a legkev�sb� sem illik.

-         J�l van, el�g. – szak�totta f�lbe a szellemet Anna, aki kezdte m�r unni ezt az �rtelmetlen veszeked�st. Etsukora n�zett. – �gy l�tom, igazat mondasz. Gyere vel�nk �s megkapod a megfelel� �tbaigaz�t�st. – Ezzel a m�dium egyszer�en megfordult �s tov�bbindult a hazafel� vezet� �ton. Yoh�k �sszen�ztek, majd k�vett�k. Etsuko m�g t�tov�zott egy pillanatig. Ezek az emberek m�giscsak idegenek, r�ad�sul s�m�nok… a l�ny nem �rezte t�l okos dolognak, hogy k�vesse �ket.

 Len �szrevette, hogy az ismeretlen s�m�n nem j�n ut�nuk azonnal. Meg�llt �s megfordult.

-         Most akkor j�ssz vagy nem? – vetette oda Etsukonak, aki f�l�nk oldalpillant�st vetett �rszellem�re, majd elindult.

-         Ne haragudj, hogy kinevett�nk. – k�rt bocs�natot Morty, mik�zben a t�bbiek mellett szedte l�bait. – Csak viccel�dt�nk.

-         �gy van. – helyeselt Yoh.

-         Semmi baj. – mosolyodott el Etsuko. A fi�k kedvess�ge hirtelen b�tors�g�rzettel t�lt�tte el lelk�t. Akane is v�gre �gy �rezte, hogy gazd�ja biztons�gban van, �gy felvette mini energiag�mb-alakj�t (ez volt az �gynevezett hitodama-m�d), �s �gy k�vette t�rs�t.

-         Akkor szent a b�ke, haver. – nyugt�zta Trey. – Tudod, mikor el�sz�r megismerkedtek velem, engem is kinevettek, csak mert elmondtam, hogy a becenevem otthon T�lcakir�ly… - Etsuko megfesz�tette arcizmait, hogy v�letlen�l se nevesse el mag�t, �s megpr�b�lt meg�rt� pillant�st vetni a boh�k�s alakra. M�ris kezdte megkedvelni a fi�t.

-         Tudod, meglepett, hogy te is s�m�n vagy. – jegyezte meg Morty. – R�szt vett�l a Viadalon is?

-         �, az milyen j� lett volna… De nem. – s�hajtott fel Etsuko. – M�g csak tanonc vagyok. Csak az egyszer� Szellemkontrollra vagyok k�pes, olyanok, hogy �ri�s szellemkontroll vagy Dupla M�dium, sz�ba se j�hetnek n�lam.

-         Ne agg�dj, majd fejl�dsz, �s egyszer tal�n olyan er�s lehetsz, mint �n. – „biztatta” Trey. Len g�nyosan felhorkant.

-         Tudod, Trey, Etsuko legal�bb nem hiszi azt mag�r�l, hogy � az �g �s a f�ld. – csipkel�d�tt a fi�. Etsuko f�lre�rtette: azt gondolta, hogy Len az�rt mondja ezeket, hogy megv�dje �t.

-         K�sz. – mosolygott r� a lila haj� s�m�nra, aki �rtetlen�l viszonozta pillant�s�t.

 A hat ifj� v�gre el�rte az Asakura-h�zat. Ann�n�l volt a kulcs, aki �gy kinyitotta az ajt�t. Len, Yoh, Trey, Morty �s Etsuko bel�ptek az el�szob�ba. Ekkor Anna elki�ltotta mag�t:

 - Mindenki, ide! – Hangj�ra nemsok�ra megjelent el�tt�k Rio, Lyserg, Joc� �s Faust: az itthon maradtak. Mindegyik�k azonnal kisz�rta az �j j�vev�nyt.

 - � meg kicsoda? – tette fel a k�rd�st Faust, melyre mindannyian k�v�ncsiak voltak. Etsuko f�l�nken k�rben�zett. T�nyleg j� �tlet volt idej�nni?