- Sz�val r�viden �sszefoglalva, – pr�b�lta �sszegezni a t�nyeket Rio, - te vagy Etsuko, akinek el kell mennie Mikihisa mesterhez, hogy megk�rje �t, hogy adja �t Goldw�nak a S�m�nk�dexet. �s nek�nk csak annyi a dolgunk, hogy elmondjuk neked, merre kell menned. �gy van? – Etsuko kiss� bizonytalanul b�lintott.

 M�r megt�rt�nt a bemutatkoz�s mindenki r�sz�r�l. Joc� persze m�g mindig a l�ny nev�t �zlelgette.

 - Etsuko, Ecuko, Ecukor… E cukor nagyon finom, haha! – nevetett fel a fi�. Akane m�r �ppen alaposan le akarta sz�rni a n�ger s�m�nt, de v�g�l nem l�tta sz�ks�g�t, minekut�n Lenn�l betelt a poh�r �s guan-daoj�val �ld�zni kezdte a po�nmestert.

 „Milyen kedves, hogy nem hagyja, hogy Joc� s�rtegessen…”- gondolta Etsuko, f�lre�rtve a helyzetet, hiszen Len kor�ntsem �t akarta megv�deni.

 - De apa el�g messze lakik Toki�t�l, nem t�l vesz�lyes egyed�l elk�ldeni Etsukot? – k�rdezte Yoh Ann�t�l.

-         Megoldja, hiszen s�m�n. – jelentette ki Anna. Yoh vetett egy seg�lyk�r� pillant�st Treyre. A j�gs�m�nnak hirtelen leesett, mit akar bar�tja.

-         De m�g csak tanonc, hisz � maga mondta. – �rvelt az �szaki fi�. – Mi van, ha r�t�madnak, le�tik �s…

-         El akarj�tok l�gni az iskol�t, hogy meg�ssz�tok a b�ntet�st, igaz? – szak�totta f�lbe �ket Anna, ves�be l�t� pillant�st vetve a k�t zavartan hebeg� s�m�nra. Len v�gre abbahagyta Joc� kerget�s�t �s f�lelni kezdett.

-         H���t, mi csak… - dadogott a k�t fi�, Anna azonban �gy sz�lt:

-         Nem is rossz �tlet.

-         T�nyleg? – k�rdezte Etsuko kiv�tel�vel az eg�sz t�rsas�g egyszerre.

-         Igen, r�gen l�ttam m�r Kino mestert. Elmehetn�nk �s megl�togathatn�nk �ket. – Egy pillanatig a s�m�nok el sem hitt�k, amit hallanak.

-         H�t, v�g�lis Yoh faterja j� sok mindenre megtan�tott minket. – jelentette ki azt�n Trey.

-         Igen, m�g �l�nken eml�kszem a rizsszemekre. – b�lintott Faust.

-         �n nem sokszor l�ttam Yoh apuk�j�t, de v�g�lis elmehetn�nk… - helyeselt Morty.

-         �gyis r�g tal�lkoztam m�r Mad�rcs�rrel, haha! Iz�, Mikihis�val, Mikihis�val! – visszakozott Joc� a t�bbiek v�szj�sl� pillant�sa l�tt�n.

 Egyed�l Lyserg nem volt t�l boldog az �tlet hallat�n.

-         Nem is tudom, sr�cok… - motyogta a fi� zavartan. – �n m�g soha nem tal�lkoztam a rokonaiddal, Yoh, �s nem hinn�m, hogy…

-         Ne agg�dj. – nyugtatta meg Yoh. – Nem lesz semmi gond. Sz�m�thatsz r�, hogy a nagysz�leim egy-k�t napig ferde szemmel n�znek majd, de hamar megnyugodnak. Ami pedig az ap�mat illeti – t�le m�g ennyire se kell tartanod. Rendben? – Lyserg v�g�l bizonytalanul b�lintott.

-         Akkor ezt megbesz�lt�k. – z�rta le a t�m�t Anna. – Egyel�re keres�nk Etsukonak egy fekhelyet, �s holnap reggel indulunk. Mindenki azt k�sz�t �ssze, amit akar, de nekem ne nyavalyogjatok, hogy elfogyott az �sszes szendvics.

-         Sz�val akkor hol fogok aludni? – k�rdezte Etsuko, t�tov�n k�r�lpillantva az �p�letben. Az el�szoba m�r eleve olyan nagy volt, mint az � otthoni szob�ja. Sz�p r�zd�sz�tm�nyek bor�tott�k az am�gy feh�r falat; a padl� csillog� faburkolat� parketta volt. Nagy �s vastag keret� ablak volt r�gt�n az ajt� melletti falba �p�tve, melynek krist�lytiszta �vege csak�gy csillogott. Tulajdonk�ppen az eg�sz kis helyis�g t�l d�szes volt n�h�ny itt �l� fiatal sz�m�ra.

-         K�t v�laszt�sod van. – jelentette ki Anna. – Vagy a nagyobbik h�l�szob�ban, ahol Rio, Trey, Joc� �s Faust alszik, vagy a kisebbikben, ahol Lyserg, Yoh �s Len helye van. – Etsuko teljesen elh�lt d�bbenet�ben: fi�kkal kell aludnia?! Mindenesetre kit�rni k�sz�l� panaszait nem tette sz�v�, ink�bb v�gign�zett a t�rsas�gon. Az egyik oldalon ott volt a furcsa kin�zet� f�rfi, Rio; a boh�k�s Trey, akit m�ris megkedvelt; Joc�, aki kig�nyolta a nev�t; �s az a h�tborzongat� Faust, aki mellett ott �ll a sz�ke szelleml�ny.

 A m�sik oldalon pedig ott volt Lyserg, aki kedves, b�r v�gtelen �nbizalomhi�nyban szenved� fi�nak t�nt; Yoh, aki v�g�lis el�g rendes volt vele; �s Len, aki m�r k�tszer is megv�dte �t, egyszer Trey-jel, egyszer pedig Joc�val szemben. (Hab�r egyszer sem volt ez a sz�nd�ka, de Etsuko err�l nem tudott.)

 - K�sz, majd alszom a kisebbik h�l�ban. – jelentette ki a l�ny hat�rozottan. Vetett egy kedves pillant�st Lenre, akinek tekintete erre egyszerre v�lt elutas�t�v� �s �rtetlenn�. M�gis, mi�rt n�z r� �gy ez a l�ny?