- T�nyleg siker�lt ler�znia?! �gyes volt, po�nmester. – morogta Lenny.

 - H�, nehogy m�r engem hib�ztass! – fakadt ki a n�ger s�m�n egy pillanatra, de r�gt�n ezut�n arc�ra �jra ki�lt szok�sos vigyora. – Ne l�gy ilyen morcos, ink�bb…

 - NEM K�REK EGY VICCEDB�L SEM! – adta s�m�nt�rsa tudt�ra a t�nyt a kellet�n�l valamivel hangosabban Lenny.

 - Haver, nem �rtem, mi�rt vagy �gy felh�zva. Majd legk�zelebb elkapjuk a l�nyt. – jelentette ki flegm�n Trey. – H�, Rio, messze vagyunk m�g? – k�rdezte azt�n �tmutat�jukat a j�gs�m�n, de helyette Yoh v�laszolt:

 - Mindj�rt oda�r�nk. – Ugyan arc�n a szok�sos mosoly l�tszott, bar�tai el�l m�r nem tudta elrejteni izgalm�t. Ann�nak esz�be jutott, hogy mikor Yoh legut�bb hosszabb ideig otthon tart�zkodott, akkor a Tartaros Alag�t miatt j�tt el, hogy er�sebb legyen. A l�ny nem szeretetett visszagondolni erre az eml�kre, �gy ink�bb gyorsan elhessegette ilyesf�le gondolatait.

 Lassan ki�rtek abb�l a sz�k, folyos�szer�, �velt erd�r�szb�l, ahol eddig haladtak. Szem�k el�tt, nem messze t�l�k m�r felt�nt egy nagy, szent�lyszer� �p�let, melyet sz�p, ha nem is t�l rendezett f�ves t�rs�g �lelt k�r�l. M�g egy tavacska sz�lben ringat�z� hull�mai is megcsillantak �dv�zl�s�kre, mely t� �les, alacsony szikl�kkal volt k�r�lv�ve.

-         Yoh, te itt n�tt�l fel? – csod�lkozott Lyserg. – Ebben a… palot�ban? – A barna haj� fi� felnevetett.

-         Igen. Tudod, r�gen ez egy s�m�niskola volt, de ma m�r csak egy tan�tv�nya van. H�tul van a k�l�n Asakura-r�sz, ahol a csal�dom kiz�r�lagos birtoka tal�lhat�.

-         Nem mondom, ti sem vagytok szeg�nyek… - motyogta Faust.

-         Hozz�m k�pest pl�ne… - helyeselt Joc�.

-         Igen, �n is �gy reag�ltam el�sz�r. – mosolyodott el Morty a reakci�k hallat�n. – B�r nekem ez nem volt olyan �r�mteli, mert k�t szellem, Konchi �s Ponchi…

-         El�g a dum�b�l, T�rpe! Induln�nk, vagy itt akartok rostokolni eg�sz �ll� nap? – v�gott k�zbe �les hangon Anna. M�r �pp mindenki k�vetni akarta, mikor hirtelen kis falev�lforma szellemek t�ntek fel k�r�l�tt�k, k�rbev�ve �ket. Rengetegen voltak, megsz�ml�lhatatlanul sokan. Yoh m�g sosem l�tott egyszerre ennyit bel�l�k.

-         Bason! – k�sz�lt fel m�ris Lenny, de Yoh egy k�zmozdulattal meg�ll�totta.

-         A nagyap�m nagyon el�vigy�zatos. – jelentette ki, majd k�rbefordult �s elki�ltotta mag�t: - H�, nagyapa! Csak �n vagyok, Yoh! – �m senki nem felelt neki; ellenben a kis szellemek m�r t�mad�sba is lend�ltek. Az egyik egyenesen Yohnak rep�lt �s alaposat l�k�tt rajta.

-         Nem �gy t�nik, hogy ez a nagyap�d, Yoh! – ki�ltott fel Lyserg, mik�zben m�r alkalmazta is a Szellemkontrollt, hogy meg�ll�tsa a kis besti�kat.

-         Nem, ez nem… - kezdte Yoh a f�ld�n fekve, majd hirtelen r�j�tt, mi folyik itt. – Int�zz�k el �ket! Amidamaru, a Dupla M�dium j� lesz. – A szamur�j k�szen �llt, ahogy a t�bbiek is.

-         Etsuko, gyer�nk m�r! Szellemkontroll! Most megmutathatjuk nekik, hogy mi is tudunk harcolni! – buzd�totta bar�tj�t hevesen Akane. Etsuko m�g egy pillanatig dermedten �llt, majd b�lintott. V�kony peng�j�, markolat�n�l furcsa jellel d�sz�tett kard ker�lt el� ruh�ja rejtek�b�l, mellyel egy szempillant�s alatt v�grehajtotta a L�lekkontrollt. Sz�ve hevesen dobogott, ahogy tudatosult benne, hogy harcolnia kell, de a tudat, hogy ezt Akane erej�vel teheti, magabiztoss� tette. B�r nem voltak kidolgozott t�mad�sai, kardj�nak er�s csap�saival olyan l�keteket k�ld�tt a furcsa kis szellemek fel�, mellyel egyszerre ak�r t�bb�ket is elt�ntethette. Ha egy-kett� siker�lt, �r�m�ben m�ris egyre pontatlanabbul c�lzott, de szerencs�re egyik bar�tj�t sem tal�lta el k�zben.

 A s�m�nok �gy, egy�tt hamar legy�rt�k apr�, de er�s t�mad�ikat. Mikor az utols� kis lev�lforma szellemecske is elt�nt, Yoh felnevetett.

 - Mostm�r el�j�hetsz, nagypapa! L�thatod, hogy mindegyiket elint�zt�k, nem kell �jabb pr�ba. – Erre v�gre el�t�nt az egyik fa m�g�l egy alacsony �regember.

 - El�g sok�ig tartott. – morogta. – A S�m�ntorn�ban m�r nem feleln�tek meg ilyen teljes�tm�nnyel. – Yoh azonban nem vette t�l komolyan Yohmei szavait, csak tov�bb mosolygott.

 - �dv�zlet, Yohmei mester. – biccentett Anna tisztelettud�an. A t�bbiek csak zavartan elmotyogtak egy „J� napot”-ot.

 - Sz�val ez egy pr�ba volt? – morogta Lenny. – Semmi sz�ks�g nem volt r�, mi…

 - Ti m�g mindig nem vagytok el�g gyorsak. – jelentette ki Yohmei kem�nyen. – Amint l�tom, minden bar�todat elhoztad, Yoh. Tamara nagyon fog �r�lni, ha megtudja, hogy elj�tt�l. De mi okb�l tetted meg ezt a hossz� utat?

 - Erre �n is k�v�ncsi lenn�k. – Mindenki a hang ir�ny�ba fordult.

 - Szia, apa. – mosolyodott el Yoh, mikor megl�tta Mikihis�t. M�r �pp belekezdett volna, hogy elmes�lje Etsuko t�rt�net�t, de ekkor gyomra hatalmasat kordult. – Nem besz�lhetn�nk meg ezt egy kiad�s vacsora k�zben?