Trey egyszer�en nem b�rt aludni. M�r vagy f�l �r�ja jobbra-balra forgol�dott fekhely�n, de mindhi�ba, holott m�skor j� alv� volt. Maga mell�l, Lyserg ir�ny�b�l mocorg�st hallott, m�g Yoh, m�sik szobat�rsa b�szen durmolt.

 Kezdett elege lenni ebb�l az eg�sz „csendkir�lyb�l” k�zte �s az angliai fi� k�z�tt. Sok mindent nem �rtett Lysergben, de nem akarta �lete v�g�ig fenntartani ezt a viszonyt vele. Viszont ha ezt valaha is meg akarja sz�ntetni, ahhoz tennie is kellene valamit… Kezdetnek ennyit is el�gnek gondolt:

-         Lyserg, �bren vagy? – k�rdezte halkan. A fi� el�sz�r nem v�laszolt, majd nem t�l j� hangulatban kiv�gott egy igent. Trey bel�tta, hogy m�gsem volt t�l tan�csos �pp �t k�rdeznie meg, de mostm�r nem volt mit tenni. Mindenesetre a st�lus, ahogy a z�ldhaj� s�m�n v�laszolt neki, nagyon felideges�tette. Hirtelen esz�be se jutott kor�bbi b�k�re v�gy� gondolata.

-         Lehet, hogy d�h�s vagy, mert megs�rtettem a te szent K�v�l�ll�idat, de ezt ne �gy add tudtomra, ok�? – fakadt ki, de csak halkan, nehogy fel�bressze Yoht. Erre m�r Lysergnek is elege lett. Fel�lt �s megpr�b�lt a m�sik szem�be n�zni, holott ez a s�t�tben el�g neh�z feladat volt.

-         Hagyj b�k�n, Trey! �n csak annyit mondtam, hogy ne s�rtegesd a K�v�l�ll�kat, mert… - de itt a fi� elakadt. Trey azon nyomban kihaszn�lta a pillanatnyi be�llt csendet:

-         Mert? Mert akkoriban �k voltak a csal�dod? – Lyserg megh�kkenve n�zett a fi�ra.

-         Tudod is te, mi az, hogy csal�d… - morogta. Jobb nem igaz�n jutott esz�be, holott ez nem volt t�l j� �rv. Erre a j�gs�m�n is azonnal r�j�tt, mikor �gy v�laszolt:

-         H�t, k�pzeld, nagyon j�l tudom! �s furcsa, hogy ezt pont te mondod.

-         Fogd be, Trey.

-         Csak szeretn�d. – A j�gs�m�n halkan, de ann�l hevesebben adta a m�sik tudt�ra �ll�spontj�t. - Tudod, mi a v�lem�nyem, Lyserg? Neked mindig van p�r ember, akire csal�dk�nt tekintesz �s minden�ron v�delmezel. El�sz�r �gy t�nt, ezek lesz�nk mi, de azt�n a K�v�l�ll�k �g�rete kecsegtet�bbnek bizonyult, majd mikor �k majd’ mind meghaltak, visszaj�tt�l hozz�nk. Mindenk�ppen ezt tetted volna? – Trey mer�sz kijelent�seire �s a v�g�n a s�rt� k�rd�sre egy pillanatig n�ma csend volt a v�lasz. Lysergben mintha elpattant volna valami, olyan szavak cs�sztak ki a sz�j�n, melyeket egy�bk�nt soha hangosan ki nem mondott volna.

-         Ha j�l eml�kszem, akkor m�g nem ellenkezt�l, hogy v�g�l visszat�rtem, mikor megmentettem az �leted! De persze gondolom, erre m�r r�g nem eml�kszel. Ha annyira okot akarsz tal�lni a tetteimre, keress ERRE okot, mert �n m�r nem tal�lok! – Mindkettej�k r�sz�r�l els�lt a v�gs� kegyelemd�f�s. A k�t fi� m�g egy pillanatig megpr�b�lta kif�rk�szni a m�sik tekintet�t a s�t�tben, majd sz� n�lk�l visszafek�dtek a durmol� Yohhoz.

 Arr�l nem tudhattak, hogy Yoh ez�ttal m�gsem aludt olyan m�lyen…

                                                                ***

 Lennek sem siker�lt aznap �jszaka egyk�nnyen �lomba mer�lnie, ellent�tben a vele egy szob�ban lev� Fausttal, aki azonnal m�ly �lomba mer�lt. Lenny �gy k�t �ra �lmatlan mocorg�s ut�n feladta a hi�baval� pr�b�lkoz�st �s kis s�t�ra indult a h�zban. Mint kider�lt, ez nem volt t�l j� �tlet, mivel a s�t�tben, ismeretlen helys�gekben a fi� minduntalan elbotlott �s r�ad�sul egy id� ut�n azt se tudta, merre kell mennie, hogy kijusson a teraszhoz. V�g�l az egyik ajt�n kil�pve v�gre h�v�s �jszakai leveg� csapta meg az arc�t. Most, hogy el�rte, m�r nem is volt olyan nagy kedve itt k�ric�lni. Elindult vissza a szob�ja fel�, de ekkor tekintete tal�lkozott egy gesztenyebarna szemp�rral a s�t�tben.

-         Etsuko? – lep�d�tt meg a s�m�n. K�rvonalain �s szemein k�v�l semmit nem l�thatott a l�nyb�l.

-         Igen, �n vagyok. – felelte �. A terasz egyik nem t�l k�nyelmes fapadj�n �lt �s onnan n�zett a fi�ra.

-         Te meg mit keresel itt? – k�rdezte Lenny.

-         Csak ki�ltem n�zni az eget… Im�dom n�zni a csillagokat, olyan reg�nyes meg persze sz�p is, csak h�t otthon a sz�leim nem engedik, �gy �letemben, ha k�tszer l�thattam. – A l�ny hirtelen r�j�tt, hogy t�l sokat besz�l, �gy ink�bb gyorsan elhallgatott.

-         Hm, �n mindig kimehettem… a csal�dom nem az odaad� t�r�d�s�r�l volt �pp h�res. – fintorgott Len.

-         Hogy �rted? – cs�szott ki Etsuko sz�j�n, miel�tt meggondolta volna. „Mi�rt k�rdezek ilyeneket?! Lyukat besz�lek a has�ba.” – futott �t az agy�n.

-         Hahh, k�rdezd En b�csit… - morogta Lenny. Etsuko figyelmesen f�rk�szni kezdte a fi� arc�t, legal�bbis amit l�tni lehetett a csillagok f�nye �ltal. Milyen m�s �gy, gondolta. �jszaka mintha valahogy m�smilyen lenne a tekintete, t�bb l�tszik bel�le.

-         Van testv�red? – tett fel egy �jabb k�rd�st a l�ny, mostm�r nem is figyelve r�, hogy ne besz�ljen t�l sokat.

-         Igen, egy n�v�rem. A neve Jun. �s neked? – Meglep� volt a visszak�rdez�s, de az�rt Etsuko k�szs�gesen v�laszolt r�.

-         Van egy kis�cs�m �s egy b�ty�m. Akane j�l �rt a kisebbikhez, de a b�ty�mat is helyre teszi, ha kell. – Len t�n�dve Etsuko szem�be n�zett.

-         Hogy ismerted meg a szellemed? Ki volt �, mikor �lt? – k�rdezte, mik�zben le�lt a pad sz�l�re.

-         Akane a tartom�nyi h�bor�kban az egyik nagyhatalm� uras�g l�nya volt. – kezdett mes�lni Etsuko. – Persze, mint ilyen, sosem volt t�l sokat a sz�leivel, hanem ink�bb a hozz� fogadott dajk�val. Ez akkoriban �ltal�nos volt az �ri kisasszonyokn�l. Csakhogy mikor Akane 21 �ves lett, a dad�j�ra m�r v�gk�pp nem volt sz�ks�g, aki ki�regedett, ez�rt elbocs�tott�k az uras�g szolg�lat�b�l. Akane ekkor kezdett kik�sz�lni. A dajk�ja volt az az ember, akit mi ma m�r p�tany�nak h�vn�nk. Mikor � elment, Akane megpr�b�lt belekapaszkodni valakibe; term�szetesen a v�rszerinti anyj�ba. Csakhogy kis�lt, hogy �nagys�g�nak nincs el�g ideje a saj�t l�ny�ra �s nem is nagyon k�t�dik hozz�. Akane m�g f�l �vig teng�d�tt c�ltalanul. Ez alatt a f�l �v alatt teljesen le�p�lt, �s a v�g�n… �ngyilkos lett. Ezzel a karddal �lte meg mag�t. – mutatta fel a l�ny a fegyvert, mellyel harcolni szokott. Miut�n Len megn�zte a kardot, Etsuko �jra eltette azt, �s folytatta a t�rt�netet. - Szellemk�nt azt�n Akane ide-oda utazgatott a nagyvil�gban. Mikor mi a csal�dommal Manamiba k�lt�zt�nk, gyakran ell�togattam az ottani temet�be, diskur�lni a holtakkal. Akane is k�zt�k volt. Eleinte nem nagyon besz�lgett�nk, de � felfigyelt r�m �s kezdem�nyezett. K�s�bb m�r nem csak a temet�ben �lvezt�k egym�s t�rsas�g�t. K�vetett mindenhova, �s mikor egyszer bajba ker�ltem, felaj�nlotta, hogy egyes�lj�nk. Innent�l a v�d�szellemem lett. – Etsuko most nem hadart; am�g besz�lt, a szemkontaktust is folyamatosan tartotta. Szerette volna, ha a fi� is mes�l egy kicsit, �gy visszak�rdezett:

-         �s te? Honnan ismered az �rszellemed? – Reg�nyes �s hossz� t�rt�netre sz�m�tott, helyette azonban r�vid szavakban j�tt a felelet:

-         Bason k�nai harcos volt, mikor �lt. A sz�leim rendelt�k hozz�m 4 �ves koromban. – A fi� k�r�ln�zett, itt van-e most is a szelleme, de Akane is, Bason is elt�nt. – De v�g�lis j� �rszellem. K�veti az utas�t�saim �s h�s�ges.

-         Igen, Akan�vel is ez a helyzet. – b�lintott Etsuko, b�r k�zben alig figyelt arra, amit mond. Hevesen verni kezdett a sz�ve. Len Tao �s � az �jszaka k�zep�n, egyed�l, egy padon �lnek – hihetetlen!

 Len is eg�szen j�l �rezte mag�t. Szerette hallgatni Etsuko hosszadalmas t�rt�neteit. A fi� kiss� zavartan megvakarta a fej�t, majd ahogy visszacs�sztatta kez�t a padra, valami meleget �rzett – nem sz�nd�kosan, de hozz��rt Etsuko maga mell� leeresztett kez�hez. A fi� �rezte, hogy elv�r�s�dik. Gyorsan felpattant.

-         Nekem… vissza kell mennem, m�r f�radt vagyok… - hebegte, majd egyetlen „J� �jt” n�lk�l megfordult �s er�ltetetten egyenletes l�ptekkel elment. Etsukonak m�g v�laszolnia sem volt ideje, m�r nem volt sehol. A l�ny m�g egy darabig megpr�b�lta kivenni valahol a fi� k�rvonalait, majd r�j�tt, hogy hi�ba teszi. S�hajtott egyet, azzal � is elindult vissza k�nyelmes fekhely�hez.

                                                                         ***

 Yohnak m�g mindig az im�nt hallott besz�lget�s j�rt a fej�ben Lyserg �s Trey k�z�tt. �gy �rezte, mindenk�ppen meg kell besz�lnie a dolgot valakivel – m�rpedig ki volt erre alkalmasabb, mint Amidamaru?

 A barna haj� fi� biztos lehetett benne, hogy t�rsai alszanak, de az�rt nem szeretett volna ugyanabba a hib�ba esni, mint �k – besz�lget�s�hez nem volt sz�ks�ge f�ltan�kra. Halk l�ptekkel elhagyta szob�j�t �s �tj�t egyenesen a birtok h�ts� r�sze fel�, az egykori s�m�niskola tavacsk�val d�sz�tett r�sz�nek ir�ny�ba vette. Mikor el�rt a t�hoz, le�lt az el� �s halkan sz�l�tgatni kezdte �rszellem�t:

 - Amidamaru! H�, Amidamaru… Besz�lhetn�nk? – A szamur�j szellem kis energiag�mb-alakban megjelent mellette.

 - Mi az, Yoh? Valami baj van? – A szellem nem l�tszott t�l izgatottnak. - Egy�bk�nt ez az Asakura-birtok szebb, mint gondoltam… Mikor legut�bb itt voltunk, nem nagyon volt eszemben, hogy kicsit k�r�ln�zzek, de most megejtettem azt is.

 - K�sz. – mosolygott h�l�san Yoh. – Tudod, nem sz�nd�kosan, de kihallgattam egy besz�lget�st Trey �s Lyserg k�z�tt. �gy t�nik, Trey m�g mindig nem b�zik meg teljesen Lysergben, aki ezt nem tartja jogosnak. Persze ezeket az �rz�seket azzal pal�stolj�k, hogy am�g� rejtik, hogy Trey s�rtegette a K�v�l�ll�kat – de l�nyeg�ben m�gsem err�l van sz�. Nem hittem volna, hogy m�g mindig �gy �ll a helyzet k�zt�k.

 - H�t, Yoh… - kezdte volna a szamur�j szellem, de egy meglep�d�tt l�nyhang k�zbev�gott:

 - Yoh? Mit keresel te itt? – Yoh megfordult. �gy t�nik, Anna se sz�nd�kozott ma �jszaka t�l sokat aludni.

 - Anna? Te �bren vagy, ilyenkor? – A m�dium meglep�d�tt. H�t Yoh nem tudja, mennyit szokott k�sz�lni, mialatt a t�bbiek durmolnak? De persze, honnan is tudn�, mikor m�s esetekben mindig tov�bb alszik, mint mennyasszonya.

 - Mint l�thatod… - felelte v�g�l a l�ny. A vid�m Yohra n�zett. M�r kezdett kiss� pirkadni, �gy l�thatta a fi� szok�sos nevet�s arckifejez�s�t, melyet az�ta ismert, mi�ta tudott Yohr�l.

 - Mindenesetre jobb, ha mindketten visszamegy�nk aludni, nem? – k�rdezte Yoh. Anna kiz�kkent gondolataib�l. Csal�dott volt. � m�g szeretett volna kicsit besz�lgetni, ahogy kor�bban a buszon is �s annak el�tte otthon is sz�mtalanszor – Yoh azonban sosem volt j� partnere ebben. Mi�rt is er�ltetn�?

 - Igen, menj�nk. – b�lintott az itako, s ezzel az �lmatlan �jszaka k�t utols� �bren maradt tagja is elvonult lefek�dni. �m Amidamaru t�prengett m�g egy kiss�. Ez az Anna…