A művet sok szeretettel ajánlom kiváló „cenzoromnak” és nagyszerű, tehetséges barátnőmnek Bettinek. Valamint Rebekának. Mindkettőjüknek kívánok sok-sok ihletet, hogy minél több új írással örvendeztessenek meg minket! És ajánlom Kumikonak. Amiért van nekem.
És mindenkinek, aki csak egy kicsit is segített, hogy ez az írás létrejöjjön!

„Persze, az ember mindig erre vágyott, nem igaz?... De elárulom, az maga lenne a téboly, egyik nap akár a másik, és gondoljon csak az emlékek egyre gyarapodó, szörnyű terhére!...
Szüksége van rám. Az életnek szüksége van rám, hogy értéket adjak neki, jelentőséget, kontrasztot.” /Ray Bradbury: Halovány úr/