2006. okt�ber

Nathan leugrott a vonatr�l, ami szuszogva, p�f�gve �llt meg, ak�r egy lomha sz�rnyeteg. Megtorpant a peronon �s �r�j�ra pillantott. Bosszankodva kocogtatta meg a szerkezetet. A kar�ra, amit m�g anyj�t�l kapott, eddig nem hagyta cserben, most viszont mintha megg�rgyult volna. Nat nagyot s�hajtott �s elindult. Tekintet�t m�g mindig az �r�ra szegezte, �ll�tgatta, b�tyk�lgette.

-         Pont most kell t�nkremenned? – szidta fennhangon.

Els�t�lt az �llom�s apr� �p�lete mellet, ami egy kellemes kerttel k�r�lv�ve gubbasztott a s�nek mellett. P�pos macskak�vekkel kirakott �ton haladt a v�roska sz�ve fel�. �r�ja helyett Nathan v�gre a t�jat kezdte f�rk�szni. A k�lv�rosban j�rt, ahol h�zak csak elv�tve �llnak �s ahov� csak a nagyon �regek, vagy a nagycsal�dosok k�lt�znek. Olyan fajta helyen volt, ahol a szomsz�dok ismert�k egym�st, mint a r�gi j� bar�tokat, a k�v�ncsi asszonyszemek el�tt nem maradhatott titok. �gy el�g nagy felt�n�st keltett �, a messzir�l j�tt idegen. Ak�rmerre ment, j�t�kukba belefeledkezett k�lyk�ket l�tott. Legsz�vesebben � is biciklire pattant volna, hogy csatlakozzon a korabeli sr�cokhoz, akik mountain bike –jaikon �gyes tr�kk�ket vittek v�ghez, de most m�s �gyben j�rt itt.
Az eg�sz hely, a vid�m gyerekekkel, a mosolyg� id�sekkel, a gondozott h�zakkal �s kertekkel idilli k�pet ny�jtott. De Nathan s�m�n volt, �gy olyan dolgokra is felfigyelt, amire m�sok nem nagyon. �rezte a lapul�, megb�j� �vsz�zados szomor�s�got, ami �gy fesz�lt a helyen, mint egy �tok. Meg kellett �llnia egy m�sodpercre, mert �gy �rezte a hirtelen r�t�r� �rz�s megfojtja. M�g pihent �s er�t gy�jt�tt, tekintetet tal�lkozott egy �reg asszony�val. A n� h�za kapuj�ban �llt �s a kov�csoltvasba kapaszkodott, mintha m�r ahhoz is gyenge lett volna, hogy a saj�t l�b�n �lljon. Konty�b�l kibomlott p�r �sz hajsz�la, ruh�ja elny�ttnek, molyr�gt�nak tetszett. �s fekete szem�b�l �radt a f�jdalom.

Nat elkapta a pillant�s�t �s megszapor�zta a l�pteit, de �gy �rezte, szinte �geti a h�t�t a fekete szemek �that� tekintete.

Kis telep�l�sen j�rt, hamar a r�gi, bels� negyedbe jutott, a v�roska sz�v�be. Sz�p rendben tartott�k a falut, a parkokban �s�reg, sokat l�tott, embernyi sz�les f�k magasodtak. Nathan �tv�gott a gondosan �polt, smaragdz�ld s�v�nyen egy patin�s, �reg �p�let fel�. Egy templomot, vagy katedr�list id�zett a form�ja. A port�n �l� ember minimum annyi id�s volt, mint maga az �p�let, aminek a port�j�t �rizte. Csendesen szundik�lt a port�sf�lke jobb sark�ban, kalapj�t m�lyen a szem�be h�zva. Nathan megk�sz�r�lte a tork�t, mire horkanva felriadt �s k�rben�zett. Kopasz fej�n imbolygott a kalap. V�gre megpillantotta az �t felzavar� fi�t.

-         Igen? – k�rdezte. Reszel�s hangja, mint egy r�gi bronzharang�, �gy csengett.

-         Nathan Daves vagyok �s h�rom �r�ra jelentkeztem be. – mondta Nat, tiszt�n �s hangosan, mert az volt a benyom�sa, hogy az �reg s�ket, mint a nagy�gy�.

-         Elk�sett. – b�k�tt az egyik falon l�g� �r�ra az �reg.

-         Sajn�lom. – szabadkozott Nathan. – De az �n �r�m elromlott. Mintha megbolondult volna, ahogy ide�rtem.

A kijelent�s nyom�n az �ltes kor� port�s furcsa, �rtelmezhetetlen fintort v�gott. Azt�n eligaz�totta �lt�z�k�t, ami m�g egy �tcsillagos sz�lloda recepci�s��val is vetekedett volna �s kopog� l�ptekkel megindult az egyik folyos�n. Nathan alig b�rta k�vetni az �reg, kor�hoz k�pest meglep�en f�rge l�pteit. Hamarosan megtorpantak egy tej�veg ablakkal ell�tott ajt� el�tt, amire sz�gletes, szigor�, fekete bet�kkel fel�rt�k; igazgat�. Az �regember itt sarkon fordult �s visszakopogott nyughely�re. Nathan pedig finoman bekopogott, majd v�laszt sem v�rva benyitott.

Kellemesen berendezett irod�ba jutott, amit mahag�ni b�torokkal raktak tele. A bronzbarna k�nyvszekr�nyek �s �r�asztal legal�bb olyan massz�vnak �s elpuszt�thatatlannak tetszettek, mint a gazd�juk. Egy sz�les ablakon �t �radt be a vil�goss�g, szinte angyali f�nybe vonva az igazgat� asszonyt. A n� v�llai sz�lesek voltak, �lla mark�ns, arca sz�gletes, mint egy f�rfi�. �sz�l�, m�ksz�n haj�t szorosan �sszefogta. K�k koszt�mben volt, ami l�tatta oszlopszer�en vastag l�bait. Olyan t�mbszer� volt az eg�sz jelens�g, mint egy k�szobor. Alkat�hoz nem ill�, n�iesen b�rsonyos hangja volt.

-         Foglalj helyet! – intett Nathan -nak, az �r�asztala t�loldal�n �ll� b�rfotelra mutatva. – Miben seg�thetek?

-         �n vagyok Nathan Daves. – mondta a fi� �s leereszkedett a k�nyelmes �l� alkalmatoss�gra.

-         �, te vagy az a fi�, aki Molly ir�nt �rdekl�d�tt.

-         Igen. �n Molly miatt j�ttem.

*

Molly �jra v�gigfutotta a levelet. M�r r�gen rongyosra olvasta a lapot, ami meg is s�rgult egy kicsit �s a kellemes, f�rfik�z r�tta, sz�lk�s bet�k is megfakultak rajta. Joe kikapta a kez�b�l. Olyan er�vel r�ntotta el, hogy a pergamen sarka a l�nyn�l maradt.

-         Azonnal add vissza! – ki�ltott fel Molly �s felugrott �gya sz�l�r�l.

-         M�r megint ez olvasgattad? – k�rte sz�mon szobat�rsa Joe, teljesen feleslegesen. Vil�gos volt, hogy ez t�rt�nt. – Rem�lem nem �lltatod magad.

-         Semmi k�z�d hozz�. – replik�zott a l�ny. – �s ha ezt olvastam?

-         Nem �rtelek. – cs�v�lta meg a fej�t a fi�. – Mi�rt k�nzod �nmagad? Hiszen minden szava csupa hazugs�g.

-         Az, hogy n�zegetem, m�g nem jelenti, hogy el is hiszem. – Molly a lev�l ut�n kapott, de Joe olyan magasra tartotta, hogy nem �rhette el. Ez nem okozott neki nagy gondot, mivel � k�t �vvel id�sebb volt �s nagyj�b�l k�t fejjel magasabb is.

-         Helyes. Akkor haj�tsd ki a sunyiba ezt az �cska levelet! �s m�g az eml�k�t is felejtsd el annak a hazug diszn�nak!

-         Sz�llj m�r le r�lam, l�gy sz�ves! – Molly nem adta fel, kitart�an ugr�lt, hogy el�rje a langal�ta fi� �ltal a magasba tartott pap�rt. – Van �pp el�g gondom �gy is. Had d�ntsem el �n, hogy mit csin�lok a cuccaimmal.

Megel�gelte a j�t�kot. R�vetetette mag�t a fi�ra, k�zzel-l�bbal csimpaszkodott nyurga alakj�ba. B�r nem volt neh�z, Joe p�lcika l�bai nem b�rt�k el kett�j�k s�ly�t. H�tra zuhantak. A kavarod�s m�sodperceiben Molly kikapta a sr�c kez�b�l a pap�rt �s onnant�l diadalittasan tr�nolt a legy�z�tt fi�n. �sszefonta a karjait �s nyelvet ny�jtott Joe –nak, azt�n felpattant. �jjeliszekr�ny�hez l�pett �s gyorsan az egyik fi�kba gy�rte a levelet.
Joe k�ny�k�re t�maszkodott, lentr�l b�mult fel r�.

-         Egyszer�en nem �rtelek. – ism�telte.

Azt�n felkelt �s leporolta mag�t. Molly a tov�bbiakban nem foglalkozott vele. Egy, kecsesnek �pp nem mondhat� mozdulttal elvetette mag�t �gy�n. Cip�be b�jtatott l�bait feldobta a h�feh�r leped�re, �sszekuporodott. Nem tehetett r�la; im�dta olvasni azt a levelet. Szerette az �zenet �r�j�nak v�laszt�kos, kedves szavait. Igen, az �r�s sok b�natot szerzett neki; k�t keser�des �vet. �s cs�ny�n becsapta. De akkor is ragaszkodott a pap�rhoz �s annak tartalm�hoz. Cs�k�ny�sen kapaszkodott bel�; k�t �vig ez a fecni volt sz�m�ra a rem�ny, �s ezt m�g akkor sem akarta adni, ha tudta, hogy imm�r elvesz�tette. �s k�l�nben is, mi k�ze mindehhez Joe –nak? – makacsolta meg mag�t. �gy d�nt�tt, hogy azon nyomban v�laszt�kos s�rt�sekkel illeti a fi�t, ami�rt beleny�lk�lt a mag�n�gyeibe; �m terv�t m�r nem v�lthatta be. Alig emelkedett fel a fekhely�r�l, �s nyitotta sz�l�sra a sz�j�t, ny�lt a szob�juk ajtaja. M�g csak az igazgat�n� csillog�an tiszta t�sark�inak hegye l�tszott, de �k m�r felugrottak �s feszes hapt�kba v�gt�k magukat, �gyuk l�ba el�tt. Az igazgat� asszony bel�pett �s hozott be mag�val m�g valakit. Egy nagyj�b�l koruk beli, tin�dzser fi�t. A sr�con barn�s-z�ldes, kapucnis pulcsi volt, alatta egy a narancss�gra �rdekes �rnyalat�ban pomp�z� fels� �s farmer nadr�g, meg edz�cip�.

-         Molly, Joe. – k�sz�nt�tte �ket a k�k koszt�m�s h�lgy.

-         J� napot igazgat� asszony! – k�nt�lt�k k�rusban.

-         Magatokra hagylak titeket. – az asszony szavait ez�ttal az idegen fi�hoz int�zte �s val�ban kil�pett a szob�b�l.

Alig hagyta el a terepet Joe is �s Molly is elengedte mag�t. Molly lehuppant �gy�ra Joe fens�bbs�ges magabiztoss�ggal �sszefonta a karjait.

-         Te �j vagy itt? – k�rdezte az idegen sr�cot.

-         Ja, nem �n nem az�rt j�ttem. – hebegte a fi�. – Molly –val akartam besz�lni.

-         Velem? – vonta fel a szem�ld�k�t a l�ny. Ami�ta esz�t tudta, nem sokan voltak k�v�ncsiak r�. – Mi�rt, ki vagy te?

-         Hogy �n… ���… a nevem… Timothy Smith. – ny�gte ki nagy nehezen.

*

Nathan nem tudta, mi�rt tal�lta ki gyorsan az ostoba �lnevet. Tal�n az�rt, mert m�g nem volt felk�sz�lve. Azt hitte el�g id�t hagyott mag�nak. Hogy a t�bb mint f�l napig tart� vonat�t �s el�tte, a rep�l�s majd el�g lesz. De mostm�r tudta, hogy erre egy �let is kev�s lett volna. „Mi lesz, ha nem fogom szeretni? – gondolkozott. – Vagy ami m�g rosszabb; mi lesz, ha � nem szeret majd engem?”

-         Sz�val Tim… mi�rt is keresel te engem? – k�rdezte Molly. Gyanakod� arcot v�gott.

-         Az igazgat�n�t�l sokat hallottam r�lad. – kezdte Nat. Erre a l�ny sz�ja sark�ban csintalan mosoly jelent meg. Nathan nem csod�lkozott; val�ban hallott p�r sz�t a kamaszr�l. Nem �ppen f�nyes dolgokat – rendbont�, szemtelen, visszabesz�l �s folyton elsz�kik. – �s tudod, �ppen egy ilyen vagy ehhez hasonl� l�nyt keres�nk.

-         Keresnek? De mihez?

-         A te elevens�ged �s f�kezhetetlens�ged, soha ki nem fogy� energi�d nek�nk haszon. – folytatta Nat a r�gt�nz�tt mes�t. – P�r h�nap alatt kiv�l� harcm�v�szt faragn�k bel�led. A karate iskol�nk mintadi�kja lehetn�l. Biztos, hogy sz�mos versenyt megnyern�l nek�nk. �s sz�mos sz�l�t �s di�kot is.

-         Azt akarod mondani, hogy azt szeretn�d, ha valami harcm�v�sz iskola rekl�mbab�ja lenn�k? – hitetlenkedett a l�ny.

-         Pontosan. – b�lintott Nathan. �gy v�lte Molly beveszi, amit mond.

J� tervnek t�nt, ez a hazudoz�s. Nat id�t akart nyerni mag�nak, am�g megismeri �s megkedveli a l�nyt. Eredetileg �gy tervezte, elj�n �rte �s azonnal viszi mag�val. De el kellett ismernie, hogy megr�m�lt, b�rmennyire is gy�l�lte ezt bevallani.

Molly t�preng� arcot v�gott.

-         Nem is tudom. – mondta v�g�l. – Sosem voltam egy mintadi�k.

-         De m�g nem k�s�. – sietett megnyugtatni Nathan.

-         �pp ez az, amire ki akartam t�rni. Hogy nem k�s� m�r? Sokkal fiatalabb gyerekeket szoktak az ilyesmihez toborozni. �n m�r r�g nem vagyok olyan hajl�kony, mint egy nyolc vagy h�t �ves l�ny.

-         J� vagy tesib�l nem? – k�rdezte Nathan.

-         De. – Molly �sszemosolygott a m�sik sr�ccal. – Az az egyetlen, amib�l j� vagyok.

-         Akkor meg is besz�lt�k. – vont v�llat lezseren Nat. – �n kik�pezlek, tan�tok neked p�r dolgot. Azt�n majd elj�nnek, megn�zik mire ment�nk. Ha megtetszel, te j�rsz majd v�rosr�l v�rosra �s rekl�mozod az iskol�nkat.

-         H�, egy pillanat! – ki�ltott fel Molly, �s most el�sz�r l�tszott, hogy komolyan �rdekl�dik. – �gy �rted, kiszabadulok err�l a lepratelepr�l? Hogy elmehetek innen?

-         Igen, nagy val�sz�n�s�ggel… - kezdett magyar�zkodni Nathan.

-         Akkor minden ok�! – sikkantott a l�ny. – Csapj a markomba! Benne vagyok…

Hirtelen elbizonytalanodott. A fi�ra pillantott, aki a szoba m�sik v�g�ben, szigor� pillant�ssal hallgatta a p�rbesz�det.

-         �s Joe? – k�rdezte. – Vele mi lesz?

-         �n, nem tudom… - motyogta Nat �sszezavarodva. „Mi�rt kell ezt a k�lyk�t belekeverni?”

-         N�lk�le nem megyek sehova. – toppantott a l�ny.

-         Az �ll�s val�j�ban csak egy embernek sz�l… - hebegett Nat. Nem tudott mit kezdeni a kialakult helyzettel.

-         Akkor nem. – r�zta meg a fej�t nagy komolyan Molly.

-         Na ne, Molly ne csin�ld ezt! – r�m�lt meg a fi�. – Miattam ne!

Molly hajthatatlan volt. Megmakacsolta mag�t. Illedelmesen megk�sz�nte Nathan –nak az aj�nlatot, azt�n leheveredett az �gyra, mintha mi sem t�rt�nt volna.

-         V�geredm�nyben – s�hajtott Nat. – semmibe nem ker�l, hogy �t is tan�tgassam.

-         K�szi! – sikoltotta Molly. – K�sz�n�m, k�sz�n�m.

Azzal Nat nyak�ba vetette mag�t. Nathan csak �llt �s hagyta, majd megillet�dve h�mm�gve megjegyezte, hogy akkor majd holnap ben�z.

*

-         Mi�rt csin�ltad ezt? Mi�rt mondtad el ezt a mes�t? Azzal a harcm�v�szet dologgal. – k�rdezte Jonas, a kal�z szellem gazd�j�t�l.

-         H�t mert m�sra nem tudn�m tan�tani. M�shoz nem kony�tok.

-         Nem �gy �rtettem.

-         H�t gondolj bele; tizenh�rom �vig nem tudok r�la, erre most be�ll�tok, hogy: hell� Molly �n, vagyok a f�ltestv�red! Szerinted mit sz�lt volna? Felk�sz�tem.

-         Ne hazudj, Nat. Molly –nak hazudhatsz, magadnak hazudhatsz, de nekem ne. – k�rlelte Jonas, legjobb bar�tja. A szellem a hossz� �vek sor�n apja helyett apj�v� v�lt.

-         Nem hazudok. – morogta Nat �s kil�pett az int�zetb�l.

*

Joe �lmatlanul b�multa a plafont.

-         Te Molly. – sz�l�totta meg szobat�rs�t. – �n gondolkoztam.

-         Fantasztikus. Tizenh�rom �ve erre k�rlek. – motyogta a l�ny takar�ja �s a f�l�lom fedez�k�b�l. Erre megkapta Joe p�rn�j�t az arc�ba. J�t kuncogott. De az�rt felk�ny�k�lt, mert tudta, hogy a fi�, valami komolyat akar mondani.

Hasra fordult, megkereste a szomsz�dos �gyon hever� sr�c k�rvonal�t a s�t�tben. M�r Joe is hasalt. Minden �jjel �gy besz�lgettek; hason, n�ha egym�sra pillantva, n�ha az �s�reg falat b�mulva.

-         Szerintem kamu. Kamu az eg�sz.

-         �gy �rted a harcm�v�sz suli?

-         Igen. Els�re elhittem, de az�ta nem hagy nyugodni. Molly, ilyen a mes�ben sincs. J�n egy fi�, azt mondja elvisz a nyomorb�l. J� hogy nem feh�r lovon j�tt.

-         Lehetn�l kicsit bizakod�bb!

-         Lehetn�l kicsit kev�sb� naiv!

-         Nem mindegy mi az igazs�g? Ez a sr�c meg�g�rte, hogy elvisz az �rvah�zb�l. Erre v�runk m�r hossz� �vek �ta, igaz? Mi�rt visszakozn�nk?

-         Itt valami nem tiszta. �n agg�dom. – morogta a fi�. Molly j�l ismerte; hangj�b�l kihallotta, hogy kiss� f�l.

-         �n nem tartok semmit�l. Elv�gre te ott leszel velem, hogy megv�dj. – h�zelgett j�t�kosan.

-         Jaj, Molly! – s�hajtott fel Joe. A l�ny tudta, simogatja a sr�c hi�s�g�t az el�bbi kijelent�s, de most nem akarja hagyni, hogy elterelje a t�m�t. – �s ha �n sem tudlak megv�deni?

-         Olyan nincs… - motyogta, ism�t f�l�lomb�l a l�ny. Oldal�ra fordult �s f�l perc m�lva aludt is.

Nem tudott r�la, hogy Joe eg�sz �jjel t�gra ny�lt szemmel hevert �s az �lom messzire elker�lte.