Ahogy Lyserg �szrev�tlen�l otthagyta t�rsait, Cloe nyomban k�rd�n megjelent mellette. Szemeivel mintha csak azt k�rdezte volna, hova akar menni a s�m�n?

-         Megkeresem Treyt, Cloe. – A t�nd�r boldogan elmosolyodott. V�gre, m�r mi�ta v�rt erre a pillanatra! Lysergnek neh�z dolga van a beilleszked�ssel, tudta j�l, hiszen miut�n el�rulta t�rsait a K�v�l�ll�k�rt, nem v�rhatta, hogy �jra t�rt karokkal fogadj�k. De nem baj, most majd minden megold�dik… Vagy legal�bbis ezt rem�lte a gy�ny�r� t�nd�r.

 Lyserg nem tudhatta pontosan, merre ment a j�gs�m�n, ez�rt az apj�t�l tanultakhoz fordult. Meglepet�sk�nt �rte, milyen nehezen siker�lt m�k�d�sbe hoznia var�zserej�t, hogy megtal�lja t�rs�t – m�skor ez mindig egy szempillant�s alatt ment. Mindenesetre ha kicsivel lassabban is, de az�rt a z�ldhaj� s�m�nnak v�g�l siker�lt megtal�lnia a helyes ir�nyt. P�r perc gyalogl�s ut�n el� is bukkant a gy�ren elhelyezkedett f�k k�z�l Trey alakja.

-         Lyserg? – lep�d�tt meg az �szaki, ahogy megl�tta a s�m�nfi�t. Eddig a f�k k�rg�nek alj�t vizsg�lta, bizony�ra valamilyen m�don �gy rem�nykedve �rt�kelhet� v�zforr�s megtal�l�s�nak es�ly�ben.

-         Szia, Trey. – motyogta Lyserg. Legsz�vesebben m�gis ink�bb az els� �nj�re hallgatott volna, �s visszafordult volna ebben a pillanatban – �m erre m�r nem volt lehet�s�g.

-         Mit keresel itt? – j�tt a k�rd�s.

-         Ok�, sajn�lom, rendben? Hagyjuk abba ezt… – v�gott bele a fi� egyb�l a k�zep�be, b�nb�n� hang helyett ink�bb enyh�n mogorv�n. Szeretett volna gyorsan t�l lenni mindenen. Val�j�ban persze semmit nem sajn�lt; ez a t�ny annyira s�t�tt r�la, hogy Trey is azonnal �szrevette. A j�gs�m�n tart�zkod� hangon �gy felelt:

-         Sajn�lod, mi? Ne etess… Azt se tudod, mit kellene b�nnod. – Lysergn�l ekkor elszakadt a c�rna.

-         Tudod, val�ban nem tudom! – fakadt ki hirtelen a fi�, azonnal elfelejtkezve minden kor�bbi elhat�roz�s�r�l a b�k�l�st illet�en. – Mit kellene sajn�lnom, mondd csak? Ha ennyire b�nb�natra v�rsz, hogy bizony�tsam azt be, ha neked az sem volt el�g bizony�t�k, hogy megmentettelek titeket? – Trey m�r nyitotta is a sz�j�t egy �les v�laszra, de ekkor f�lbeszak�totta �ket egy ismer�s hang a h�tuk m�g�l:

-         Minden rendben, fi�k? – A k�t s�m�n megperd�lt tengelye k�r�l. Yoh �llt el�tt�k szok�sos lezser testtart�s�ban, bizonytalan tekintettel n�zve egyik fi�r�l a m�sikra. Mindk�t s�m�n zavarba j�tt.

-         �h, persze, mi csak… - motyogta Trey, �m Yoh k�zbev�gott.

-         Bocs, csak gondoltam, sz�lok… Nem biztons�gos mostan�ban egyed�l k�sz�lni.

-         Hogy �rted? – k�rdezte Lyserg.

-         Valaki tegnap reggel �ta k�vet minket, �s lehet, hogy most is itt van a k�zelben. – jelentette ki Yoh olyan k�z�ny�s hangon, mintha csak a v�rhat� id�j�r�sr�l csevegn�nek. Kijelent�s�re egy percig n�ma csend volt a v�lasz – majd suhog� hang k�s�ret�ben el�t�nt egy s�t�t csukly�s, barna haj� l�ny.

-         � t�madta meg Etsuko-t! – ismerte fel Trey az idegent.

-         H�t, igen, lebuktam. – jelentette ki a l�ny kih�v� hangnemben. – �gy m�r nincs �rtelme rejt�zk�dn�m.

-         Mi volt a c�lod legut�bb? – k�rdezte Yoh, szinte m�r bar�ts�gosan. K�zelebb l�pett az idegenhez. Lyserg �s Trey megd�bbenve figyelt�k. Yoh m�r csak p�r l�p�sre volt a s�m�nt�l…

-         Most, Senmatsu! – ki�ltott fel hirtelen a barna haj� l�ny.

-         �h! – A f�k k�z�l egy gazd�tlan t�r �les �vben a leveg�be rep�lt, majd helyet tal�lt mag�nak Yoh jobb v�ll�hoz. Nemsok�ra a fegyver tulajdonosa is elt�nt: egy �ppolyan k�k csukly�s egyed, mint m�sik ellens�g�k. Yoh nem tudta, hogy k�vet�je nincs egyed�l, �gy ez a t�mad�s t�k�letes meglepet�sk�nt �rte.

-         Yoh! – ki�ltott fel Amidamaru, Lyserg �s Trey szinte egyszerre. A fi� �sszerogyott.

-         Gyorsan, vidd! – ki�ltott fel a Senmatsunak nevezett a m�siknak, aki egy ugr�ssal a f�l�jult Yohn�l termett �s vonszolni kezdte mag�val.

-         Azt m�r nem! – ki�ltott fel Trey. – J�greng�s! – A j�gfal m�r el is indult, hogy a l�ny �tj�ban legyen. �m ahogy keletkezett, r�gt�n apr� szil�nkokra is t�rt: a leveg�b�l v�r�s peng�k has�tottak bele. A t�mad�s Senmatsut�l sz�rmazott, aki k�t furcsa, a kard �s a t�r k�z�tt tal�lhat� fegyvert fogott a kez�ben. (Kardnak mindkett� t�l r�vid volt, �m t�rnek t�l hossz�.)

 Senmatsu pedig ezut�n sem �llt meg.