Alkonyodott. A nap v�r�s sugarai beragyogtak a kis emeleti szob�ba, s megvil�g�tott�k az �gyban fekv� elgy�t�rt arc�t. Az �jjeliszekr�nyen �ll� �ra alig mutatott m�g d�lut�n 4 �r�t, m�gis odakint lassan s�t�tedni kezdett.

Rinnek csukott szemh�jai finoman megr�ndultak, majd a l�ny kinyitotta a szemeit. Eltartott n�h�ny pillanatig, am�g megszokta a szob�j�ban uralkod� f�lhom�lyt, de azt�n er�t vett mag�n �s fel�lt az �gyban. Meglepte, hogy milyen nehez�re esett ez az egyszer� mozdulat, mintha minden tagja �lomb�l lett volna. Tomp�nak �rezte mag�t, z�gott a feje �s sz�d�lt is. Pr�b�lt visszaeml�kezni, hogy mi is t�rt�nhetett, de hi�ba er�ltette az agy�t, halv�ny k�pekn�l t�bbet nem tudott felid�zni. Od�ig eg�szen tiszta volt minden, hogy elindultak hazafel� az iskol�b�l �s m�g arra is vil�gosan eml�kezett, hogy valaki vagy valami megt�madta �ket. Azt�n r�mlett m�g valami oszlop �s egy �ltala el�var�zsolt v�zfal is, azt�n a v�r�s szemek....

A l�ny fej�be ism�t belehas�tott a f�jdalom, de j�val enyh�bb volt, mint akkor. �vatos mozdulatokkal megmassz�rozta a hal�nt�k�t �s �gy mintha csillapodott volna a l�ktet� �rz�s, de el nem m�lt, m�g az eml�k is f�jdalmas volt. S�ri cs�ndben teltek a percek, de v�g�l a l�ny m�lyet s�hajtott �s kin�zett az ablakon. Odakint esett az es�, hideg cseppek kopogtak az ablak�vegen, majd indultak apr� cs�kokban lefel�. Az �g borult volt �s s�t�t, m�g a csillagok se ragyogtak odakint. Ahogy az �gyban �lt �s lassan kezdtek visszat�rni a dolgok, valaki halkan kopogott az ajt�n.

-Tess�k...- sz�lt ki a l�togat�nak, de maga is meglep�d�tt, hogy mennyire er�tlen�l csengett a hangja. Miel�tt kiny�lt volna az ajt�, vetett egy gyors pillant�st a szob�j�ra, de minden �gy volt, ahogyan akkor hagyta, amikor iskol�ba indultak …. De valami akkor is m�s volt....

Az ajt� nagyon lassan ny�lt ki, s egy feh�r k�penybe burkol�z�, magas sz�ke f�rfi l�pett be az ajt�n, kez�ben egy fekete orvosi t�sk�val.

-Faust...- szaladt ki akaratlanul is Rin sz�j�n, mert ismer�snek hitte a f�rfit.

-No l�m, legal�bb valamire m�r eml�kszel, ez j� jel.- a f�rfi elmosolyodott, majd becsukta maga m�g�tt az ajt�t �s k�zelebb l�pett a l�ny �gy�hoz.

-Eln�z�st, de nem tudom, hogy mir�l besz�l...- v�laszolt az Asakura l�ny, mik�zben zavartan csavargatni kezdte az egyik hajtincs�t. Zavarta a r �that�an k�k tekintete �s beesett arca, de nem merte sz�v� tenni.

-Majd megtudod, ha itt lesz az ideje. Most azonban maradj nyugton, meg kell, hogy vizsg�ljalak.- a l�ny bizonytalanul b�lintott, de nem kellett agg�dnia: a sz�ke orvos kit�n�en v�gezte a dolg�t, alig p�r perc alatt t�l voltak minden rutinellen�rz�sen. Rin �pp a p�l�j�t h�zta vissza, amikor az ismer�snek hitt orvos halkan megk�sz�r�lte a tork�t:

-K�rem a csukl�dat.- mondta halkan, de az arca komoly maradt �s idegen kifejez�s k�lt�z�tt megf�radt tekintet�be, amit a l�ny nem tudott mire v�lni.

Rin engedelmesen felemelte a kez�t �s csak most vette �szre a bal csukl�j�t v�d� v�kony feh�r g�zk�t�st. �sszer�ncolta a szem�ld�k�t �s megpr�b�lta kital�lni, hogy mikor �s mi t�rt�nhetett vele, de ett�l megint csak megf�jdult a feje.

-Az eml�kez�st felesleges er�ltetned, majd ha elm�lt a sokk, magadt�l is vissza fogsz tudni eml�kezni mindenre.- a sz�ke orvos elmosolyodott, de a mosolya annyira t�lvil�ginak t�nt, hogy a l�ny h�t�n v�gig futott a hideg. �pol�ja finom mozdulatokkal, de nagyon gyorsan levette a k�t�st �s Rin alig hitt a szem�nek: a csukl�j�n feh�r tetov�l�s d�szelgett, mely egy �si k�nai jelet �br�zolt. A jel sz�lei m�g sebesek voltak, a v�r�s hegek szinte ragyogtak a l�ny b�r�n.

-Ez itt egy yin-yang jel. Vall�si jelk�p, igencsak ismert, b�r feh�r v�ltozatban nagyon ritk�n fordul el�.- magyar�zta a sz�ke f�rfi l�tva, hogy Rin elgondolkozik. Hallgattak n�h�ny m�sodpercig, de v�g�l a l�ny kib�kte a k�rd�s�t, �szinte k�v�ncsis�ggal:

-Hogy ker�lt ez r�m? Eszembe nem jutna tetov�l�st csin�ltatni, ilyet meg f�leg....- k�rdezte, de miel�tt orvosa v�laszolhatott volna, ism�t kopogtak, majd minden tov�bbi n�lk�l bel�pett Anna.

Szok�sos fekete ruh�j�t viselte, �m ezt most kieg�sz�tette egy feh�r gy�ngy�kb�l �ll� nyakl�nc is, amit eddig Rin sose l�tott bar�tn�j�n �s k�ztudott volt, hogy Anna nem hordott �kszereket.

-�zenet a m�ltb�l. Nemsok�ra meg�rted... Faust?- v�laszolta meg komoly hangon Rin k�rd�s�t �s a barnahaj� Asakura megesk�d�tt volna r�, hogy eddig kint �llt az ajt� el�tt �s minden szavukat hallotta. N�h�ny m�sodpercig n�m�n f�rk�szte Anna arc�t, de mivel az nem �rult el semmit, a l�ny visszafordult Faust fel� �s k�v�ncsian v�rta, hogy mit fog mondani az orvosk�nt j�tt l�togat�:

-Szerintem semmi akad�lya, viszonylag j�l van most m�r... Ennyire s�rg�s?- k�rdezte a f�rfi, mik�zben fel�llt �s kisim�totta �sszegy�r�d�tt k�peny�t.

-Nem t�r halaszt�st, fogy az id�nk. Hamarosan kezd�dik a Bajnoks�g....- Anna szavai m�g�tt nem volt felfedezhet� �rzelem, de a s�rget� hangnemet �rezni lehetett. Hab�r Rinnek fogalma sem volt arr�l, hogy mir�l besz�lnek vend�gei, a Bajnoks�g sz� eml�t�se m�gis felkeltette az �rdekl�d�s�t.

-Bocsi, Anna, de milyen versenyr�l besz�ltek?- k�rdezett k�zbe, de Anna v�laszra sem m�ltatta, helyette csak az ablakhoz s�t�lt �s kin�zett az udvarra. A szob�ra k�nos csend telepedett, amit v�g�l a Faustnak nevezett sz�ke f�rfi t�rt meg egy udvarias torokk�sz�r�l�ssel:

-Akkor �n menn�k is, ha sz�ks�g lesz r�m, akkor....- kezdte �s lassan elindult az ajt� fel�, de Anna h�tra sem fordulva ut�nasz�lt:

-Ne olyan gyorsan... Ki is a soros ma a vacsoraf�z�ssel?- Rin csod�lkozva meredt hol a sz�ke l�nyra, hol a f�rfira, aki ha lehet m�g jobban els�padt �s a kez�t v�dekez�en maga el� tartva lassan h�tr�lni kezdett:

-Nos?- k�rdezte Anna ism�t, de m�g mindig nem fordult meg, hangja azonban egy�rtelm�en parancsol�ra v�ltott.

-Megyek....- s�hajtott fel a f�rfi lemond�an, majd cs�ggedt tekintettel b�cs�t intett a m�g mindig d�bbenten �ld�g�l� Rinnek �s szinte vonszolva mag�t, de kil�pett a szob�b�l. Az ajt� halkan csuk�dott be m�g�tte, de a folyos�r�l m�g sok�ig behallatszott, ahogy panaszkodni kezdett valakinek Anna m�dszereir�l, s ezt nem lehetett meg�llni mosolyg�s n�lk�l, b�rkihez is besz�lt. Rin nagyon is tiszt�ban volt bar�tn�je kedvenc szok�s�val, nevezetesen a m�sok ugr�ltat�s�val, most azonban �r�lt, hogy nem � az elszenved� f�l.

-Sz�val?- t�rte meg a csendet Anna, mik�zben elfordult az ablakt�l �s a m�sik l�nyra n�zett:

-K�szen �llsz?

-M�gis mire, de most komolyan... Valaki m�r igaz�n felvil�gos�thatna, miel�tt b�rmibe is beleegyezek....- v�laszolt Rin kiss� durc�san, mik�zben ledobta mag�r�l a takar�t �s lem�szott az �gyr�l. A szekr�nyhez l�pett �s kotor�szni kezdett benne, majd n�h�ny percnyi keresg�l�s ut�n el�vett p�r ruhadarabot �s sietve �t�lt�z�tt. Farmert h�zott, sz�k feh�r p�l�val, majd n�h�ny gyors mozdulattal rendbe szedte rakonc�tlan tincseit is, laza fonatba f�zve a barna hajsz�lakat. Anna csendben figyelte �s nem sz�lalt meg csak akkor, amikor a l�ny elk�sz�lt.

-T�l hossz� lenne elmagyar�zni, ha b�zol bennem, akkor nagyon hamar mindenre v�laszt kapsz.- mondta �s fekete tekintete kutatva f�rk�szte Rin arc�t. Az Asakura l�ny egy ideig �llta a pillant�s�t, de v�g�l beleegyez�en b�lintott:

-H�t j�lvan.... most m�r igaz�n k�v�ncsi vagyok, ez az elm�lt ����...- kezdte, de azt�n elakadt, hiszen fogalma sem volt r�la, hogy h�ny mennyi id� is telt el a t�mad�s �ta... Tal�n csak egy,de az is lehet, hogy sokkal t�bb nap...

-Eg�szen pontosan 3 napja volt�l eszm�letlen.- v�laszolt a ki nem mondott k�rd�sre Anna, majd ism�t visszafordult az ablak fel�:

-S az�ta esik.- tette hozz�, majd nagyot s�hajtott.

-Pedig hogy ut�lom az es�t. R�gen is ut�ltam amikor miattad esett, most pedig k�l�n�sen bosszant�, mert minden l�tez� s�m�n tudt�ra adod, hogy visszat�rt az er�d.- a sz�ke l�ny szinte m�r mag�nak besz�lt, mik�zben sz�rakozottan morzsolgatta ujjai k�z�tt a vak�t�an feh�r gy�ngy�ket. Rinnek fogalma sem volt arr�l, hogy mir�l besz�l �s hogy miket zagyv�l,s hab�r szeretett volna visszak�rdezni, hogy Anna egy�ltal�n mag�n�l van-e, amikor azt �ll�tja, hogy � csin�lja az es�t, ink�bb hallgatott �s csak kin�zett az ablakon � is. Odakint t�nyleg esett az es�, az �lmos cseppek l�gyan kopogtak az ablak�vegen. Hallgattak egy ideig �s figyelt�k a sima �vegen lefel� v�ndorl� cseppeket, majd Anna v�g�l megszak�totta a c�ltalan kifel� b�mul�st.

-Az �n szob�m alkalmasabb, ott nagyobb a hely. Gyere.- s azzal m�r el is hagyta a szob�t, �gy Rinnek nem maradt m�s v�laszt�sa, mint k�vetni.

***

-Teh�t, �gy nagyj�b�l ennyi, amit el tudok mondani leg�jabb �let�nk 20 �v�r�l �s a t�mad�sr�l...- fejezte be Yoh, mik�zben egy �s�t�ssal kar�ltve nagyot ny�jt�zott, majd elvigyorodott.

-Egysz�val nem valami izgalmas, rem�lem veletek jobb dolgok t�rt�ntek....- tette m�g hozz�, mik�zben lust�n h�trat�maszkodott a kez�n �s a t�bbiekre emelte vid�m barna tekintet�t. A meleg szob�ban �lve �s ism�t bar�tai t�rsas�g�ban Yohnak sokkal k�nnyebb volt elmes�lnie a t�rt�nteket �s az �let�ket,mint el�tte b�rmikor.

Mindannyian a nappaliban �ltek, csak n�h�nyan hi�nyoztak a r�gi csapatb�l.

Ott volt Rio, a magas �s v�kony, motorm�ni�s sr�c, elmaradhatatlan frizur�j�val, mely persze most is mint mindig t�k�letes volt. Szelleme Tokageroh, a gy�kszellem sz�rakozottan lebegett a t�r�k�l�sben �ld�g�l� f�rfi mellett apr�, z�ld mini alakban, arc�n unott kifejez�ssel. Azonban nem � volt az egyetlen szellem, aki f�sultnak t�nt a szob�ban, Amidamaru is lehangolt volt, nem is besz�lve a lapulevele alatt b�gyadtan lebeg� Korir�l �s Micr�l, aki igazi alakj�ban csendesen aludt gazd�ja, Joc� �l�ben, s csup�n a farka hegy�t mozd�totta meg n�ha �lm�ban. Joc� szelleme busa fej�n nyugtatta barna kez�t,s csak akkor sz�lalt meg, amikor Yoh v�gre elhallgatott:

-Velem nem, az biztos. Az emberek ma sem vev�ek a vicceimre, pedig annyi �jat tal�ltam m�r ki! Akartok egyet hallani?- k�rdezte a n�ger s�m�n csillog� szemekkel, de mivel senki sem v�laszolt, most ink�bb jobbnak l�tta, ha befogja, �gy v�g�l csak megvonta a v�ll�t.

-Akkor indultam el otthonr�l, amikor megl�ttam a V�r�s Holdat. K�s�rteties egy jelens�g �n mondom....

-Egyet�rtek veled, dr�ga bar�tom... �ppen a motoromat szereltem egy kihalt �t sz�l�n, amikor megl�ttam felragyogni az erd� f�i felett, s v�lem�nyem szerint enn�l ijeszt�bbet m�g nem l�ttam, de akkor tudtam, hogy indulnom kell, mert elj�tt az id�...- b�logatott egyet�rt�en Rio, majd Fausthoz fordult:

-S te?- k�rdezte bar�ts�gosan, de a sz�ke f�rfi csk az �ll�ra tette a kez�t �s elgondolkozott.

-Velem is �gy volt, tudtam, hogy a v�r�sen ragyog� hold lesz a jel... Miel�tt elindultunk Eliz�val megpr�b�ltam ut�naolvasni a dolognak, h�tha tal�lok magyar�zatot a jelens�gre, de csak egy jelent�ktelennek t�n� r�vid id�zetet tal�ltam �s�m, az igazi Faust egyik k�nyv�ben,mely ott porosodott a r�gi klinik�nk alagsor�ban.- Eliza, a sz�ke szelleml�ny komoly arccal b�lintott s�m�nja, illetve szerelme szavaira �s a szob�ra n�ma csend telepedett. Hallani lehetett a torn�con dobol� es�t �s szinte tapinthat� volt a fesz�lts�g a kis t�rsas�g tagjai k�z�tt.

-S m�gis mi volt az az id�zet?- t�rte meg a csendet v�g�l Joc�, de hi�ba igyekezett m�gse siker�lt el�g vid�mra a hangja. Minden szemp�r a temet�m�gus fel� fordult, aki viszont csak megvonta a v�ll�t �s eln�zett az ablak fel�. Amikor megsz�lalt, hangj�ban m�ly f�jdalom bujk�lt:

-Az id�zet latinul volt, �gy ink�bb megk�m�llek titeket a pontos id�z�s�t�l. Leford�tva k�r�lbel�l annyit jelent, hogy a v�r�s hold csak egy el�jel, ami a Fekete Nap harcos�nak elj�vetel�re figyelmeztet. S ha ez megt�rt�nik, akkor a F�ny �r�kre elt�nik a vil�gb�l �s minden eleny�szik a S�t�ts�g �r�k k�rhozat�ban....- szavait d�bbent csend fogadta, senki sem mert megsz�lalni. Eml�kek kavarogtak a fej�kben �s ki sem kellett mondaniuk, m�gis mindenki tudta, hogy mire gondolnak a t�bbiek. Ism�t hallgattak egy darabig, de v�g�l Yoh megk�sz�r�lte a tork�t �s a faln�l �lldog�l� k�khaj� fi�hoz fordult:

-Nah �s te, Trey? Te is l�ttad?- k�rdezte bar�ts�gosan, de az �szakr�l j�tt k�khaj� s�m�n nem v�laszolt azonnal. Fekete szemei a kinti s�t�ts�get kutatt�k, arca szokatlanul komoly volt. Karba fonta a kezeit a mellkasa el�tt �s f�l l�bbal a falnak t�maszkodva eddig csendben, egyetlen sz� n�lk�l hallgatta bar�tai besz�lget�s�t.

-Persze... Van egy �szaki legenda a v�r�s holdr�l... A t�rt�net szerint, ahol felt�nik, ott valaki mindig meghal a F�ny k�ld�ttei k�z�l...- mondta v�g�l halkan, mik�zben egyetlen pillanatra sem fordult el az ablakt�l.

-Mes�ld m�r el, r�nk f�r egy vid�m kis mese!- Joc� megpr�b�lt viccelni, de l�tva Yoh lehervadt vigyor�t, csak nyelt egyet �s v�rakoz�an n�zett a j�gs�m�nra.

-Ez nem �ppen egy vid�m t�rt�net, �gyhogy tal�n majd m�skor... Gondolom te ismered m�r Yoh...- felelt Trey titokzatosan �s most el�sz�r a barnahaj� s�m�nhoz fordult, de az Asakura fi� csak megvakarta a tark�j�t �s szok�sa szerint elvigyorodott:

-Sajnos nem teljesen, de majd ha elmondod, okosabbak lesz�nk.- mondta nevetve, s ett�l v�gre egy kicsit old�dott a dermedt fesz�lts�g a szob�ban.

-�n ismerem a legend�t....- sz�lalt meg v�ratlanul Tokageroh �s azonnal minden szemp�r fel� fordult. A gy�kszellem szemei egy pillanatra elkerekedtek a d�bbenett�l, hogy most mindenki �r� figyel, de Rio szigor� tekintet�vel tal�lkozva jobbnak l�tta felvenni eredeti alakj�t �s belekezdeni a mes�l�sbe:

-A mi id�nkben az a h�r j�rta, hogy a vil�got k�t egyens�lyban l�v� er� tartja egyben, a F�ny� �s a S�t�ts�g�. Egyik sem lehet meg a m�sik n�lk�l, teh�t hab�r ellent�tesek, kieg�sz�tik egym�st. Nem lehetnek meg egym�s n�lk�l, az � l�t�k tartja egyben az univerzumot. Tal�n k�l�n�sen hangzik, de ez a k�t er� �ltal�ban emberi alakot is �lt, egy- egy s�m�n lelk�ben �jj�sz�letve. A Fekete Nap napj�n t�rt�nik ez meg minden �vsz�zadban, amikor a Hold a Nap el� �szva s�t�ts�gbe bor�tja a f�ldet. Ilyenkor a k�t er� egy pillanatra kioltja egym�st, s a lelkek megfogannak, �s a s�m�nokon kereszt�l kiteljesedik az erej�k.

Legut�bb 1500 �vvel ezel�tt volt arra p�lda, hogy a a V�gzet Csillag�nak �rkez�se egybeesett ezzel a nappal. Akkoriban �lt egy kis tengerparti hal�szfaluban egy Reiko nev� s�m�nl�ny, aki megkapta a F�ny lelk�t. Nehezen fogadta el a sors�t, hiszen ezzel egy�tt �lni nem k�nny�, rengetegen voltak, akik a l�ny hal�l�t k�v�nt�k. A viadal annak rendje �s m�dja szerint lezajlott, a S�m�n Korona m�lt� gazd�ra tal�lt, Reiko pedig megtal�lta az igaz szerelmet Akira-ban, a szelet ural� s�m�nban, aki azonban nem volt m�s, mint a S�t�t l�lek tulajdonosa....

-S nem akarta meg�lni Reiko kisasszonyt?- k�rdezett k�zbe Rio, aki csillog� szemekkel hallgatta a t�rt�netet.

-Majd mindj�rt megtudod, de ne sz�lj k�zbe, k�l�nben nem mondom el!- v�gott vissza �lesen a z�ld szellem, majd miut�n Rio elhallgatott, folytatta a t�rt�netet:

-Hol is tartottam? Igen,igen tudom m�r... Nos, a szerelm�k term�szetesen nem volt marad�ktalanul boldog: a fi�t akarat�n k�v�l is befoly�solt�k m�s er�k, �gy v�g�l, f�j kimondani, de saj�t kez�vel v�gzett szerelm�vel....- a szellem elhallgatott �s most ha lehet m�g m�lyebb csend telepedett a kis t�rsas�gra, egyed�l Trey mozdult meg, amikor visszafordult az ablak fel�.

-H�t...szomor� mese az m�r egyszer biztos...- mondta v�g�l Joc�, majd fel�llt, amit szelleme nem vett �ppen j�n�ven, a nagymacska el�gedetlen�l �llt fel:

-Viszont �n azt hiszem elmegyek aludni... Holnap gondolom Anna m�r nem hagy minket lustulni...- tette m�g hozz� a n�ger jagu�rs�m�n, mik�zben Miccel egy�tt nagyot ny�jt�zott.

-Abban ne is rem�nykedj kis bar�tom, a kisasszony m�r ma munk�ra fogott minket. Holnap a nyakamat r�, hogy edz�ssel kezd�nk... Vagy f�z�ssel, takar�t�ssal,bev�s�rl�ssal...- Rio szint�n felt�p�szkodott, majd az ujj�n sorolva sz�molta a lehet�s�geket Anna k�l�nb�z� frapp�ns �tleteire, mik�zben Joc�val egy�tt elhagyt�k a szob�t.

-Engedelmetekkel mi is nyugov�ra t�rn�nk... Yoh, ha Rinnek esetleg sz�ks�ge lenne r�m...- kezdte, de az Asakura fi� megnyugtat�an r�mosolygott:

-Minden rendben lesz, j� �jszak�t.- Faust b�lintott, majd belekarolva r�gen halott szerelm�be, kimentek. Az ajt�t finoman becsukt�k maguk m�g�tt, �gy m�r csak Yoh �s a m�g mindig az ablak mellett �lldog�l� k�khaj� s�m�n maradtak a szob�ban.

Egyik�k sem sz�lalt meg, v�g�l Yoh felkelt a padl�r�l �s bar�tj�hoz s�t�lt. Egy ideig csendben b�mult�k a m�g mindig zuhog� es�t, v�g�l Yoh m�gis megsz�lalt, mik�zben bar�tja v�ll�ra tette a kez�t:

-Nem szokt�l �gy viselkedni, haver, ki vele mi a gond...- mondta bar�ts�gosan, de t�rsa csak fels�hajtott �s lehajtotta a fej�t.

-Valahogy nem tetszik nekem ez az eg�sz, Yoh... A v�r�s holdas sztori, azt�n az a fick�, aki megt�madott titeket, hogy nem tudjuk rendesen haszn�lni ez er�nket... S v�g�l Rin...- a fi�b�l �gy t�rtek el� ezek az elfojtott gondolatok, hogy szinte egy leveg�vel hadarta el �ket. Az Asakura s�m�n egy ideig n�zte bar�tja komoly arc�t, de azt�n megvonta a v�ll�t:

-Ha akarod elmondom, amit tudok, de meg kell �g�rned, hogy Ann�nak egy sz�t se sz�lsz r�la, k�l�nben kitekeri a nyakamat.- felelt a fi� vigyorogva, mire v�gre Trey arc�n is mosoly futott �t.

-�ll az alku, haver!- Yoh b�lintott, de miel�tt belekezdett volna �sszekulcsolta a kezeit h�tul a tark�j�n.

-Az �rny, aki megt�madott hazafel� nem tudom kicsoda. Ann�nak vannak sejt�sei, l�tom�sok, ilyesmik, de nem hajland� besz�lni r�luk. Azt, hogy az er�nk mi�rt nem teljes szint�n megv�laszolhatatlan k�rd�s. Tal�n kapcsolatban van Rinnel, tal�n nem, senki sem tudja, m�g nagyapa sem, de a legval�sz�n�bb, hogy el fog tartani egy ideig, mire ism�t k�pesek lesz�nk arra, amire 500 �vvel ezel�tt. Elv�gre az is szerencse, hogy egy�ltal�n eml�ksz�nk...

-Ha m�r itt tartunk, akkor Rin mi�rt nem...?- k�rdezett k�zbe az �szaki fi� �s tekintete �szinte k�v�ncsis�got �rult el. Yoh azonban csak megvonta a v�ll�t:

-Anna szerint megvan az oka, de ez majd akkor der�l ki, amikor visszaj�ttek a szellemek vil�g�b�l.

-Mikor der�lt ki, hogy nem eml�kszik?

-Nagyj�b�l 5 �vesek lehett�nk, Anna akkor k�lt�z�tt hozz�nk. Szinte ut�na nem sokkal ism�t kialakultak a s�m�nk�pess�geink, s ahogy az els� levelet meg tudtam id�zni, megjelent Amidamaru. Gondolom azt nem kell r�szleteznem, hogy milyen �rz�s volt �jra tal�lkozni a v�d�szellemeddel...- �sszevigyorogtak, de az�rt mind a kett�j�k h�t�n v�gigfutott a hideg az eml�kt�l. Elv�gre egy el�z� �let �sszes eml�k�t egyetlen tal�lkoz�sba s�r�tve visszakapni nem �ppen kellemes kaland...

-Nos, nagyapa akkor kezdett el gyanakodni, amikor Rinn�l nem jelentkeztek ezek a dolgok. Sz�val nem l�tta a szellemeket sem... S nem jelent meg a k�zel�ben Wyn sem, ami k�l�n�sen furcsa mind a mai napig...

-Eddig �rtem,s akkor ezek ut�n azt is, hogy mi�rt volt ennyire d�gunalmas �letetek. S mi van Mortyval? �gy �rtem, el�g fura, hogy a kis t�kmag is itt van, r�ad�sul szint�n kialakul� s�m�ner�vel... Mint a n�v�remn�l, Pilica- n�l is....

Yoh halkan felkuncogott, miel�tt v�laszolt volna:
-Nos, apr� bar�tunk ittl�te szint�n egy olyan dolog, amire nem tudok egyenes v�laszt adni, hiszen azt lesz�m�tva, hogy Rinnel egy�tt n�ttem fel �s eml�kszem az el�z� �letemre minden teljesen ugyanolyan, mint akkor volt. Tal�n az Id�hurok az oka �s Goldwa valamit elrontott, nem t'om....Vagy nem volt akkora er�nk,mint Ziknek �s elrontottuk az univerzumot, �gy majd megt�madnak az �njeink �s ����....el�g volt ennyi m�ra, menj�nk egy�nk m�g valamit, azt�n fut�s aludni, mert valahogy nekem is megvan az a rossz sejt�sem, mint Joc�nak.- a barnahaj� s�m�n ezzel lez�rtnak tekintette a besz�lget�st �s elindult az ajt� fel�. �vatosan elh�zta a tol�ajt�t �s m�r a papucs�ba b�jt bele, amikor Trey m�g ut�na sz�lt:

-Mi van a v�r�s holdas legend�val?- k�rdezte mintegy mell�kesen, de r�gi bar�tja arca els�t�t�lt �s arc�r�l azonnal elt�nt a csak r� jellemz� vid�m mosoly:

-Ismerem a sztorit,el�g r�g�ta.... Ugyanis Reiko az egyik �s�nk volt...- azzal el is t�nt a folyos�n. Trey elk�pedve b�mult ut�na, sz�hoz se jutott a d�bbenett�l, s m�g arr�l is megfeledkezett, hogy a sz�j�t becsukja, de mivel nem akarta megv�rni, m�g Yoh egyed�l puszt�tja el a vacsora marad�k�t, ez�rt csak megvonta a v�ll�t, majd Korival egy�tt a fi� ut�n szaladt.

Mik�zben a konyha fel� sietett, esz�be jutott, hogy elfelejtette megk�rdezni az �t legink�bb foglalkoztat� k�rd�st, miszerint hol a fen�be van Len Tao, ha mindannyian itt vannak m�r az Asakura h�zban?!

***

-Ha mindent �gy csin�lsz, ahogy mondtam nem lesz baj, ok�?- mondta Anna szigor�an �s Rin bizonytalanul b�lintott.

-Rendben van, majd igyekszem.- v�laszolt, majd nagyot nyelt. A keze remegett az idegess�gt�l, mik�zben elhelyezkedett a padl�n Ann�val szemben. A szob�ban csak n�h�ny gyertya �gett, az asztalra helyezett f�st�l� szant�l illata k�rbelengte a kis szob�t. A l�ngok k�s�rteties f�nybe vont�k a k�t l�ny arc�t, halov�ny �rny�kuk a falon t�ncolt. Az ablak el�tt a f�gg�ny gondosan beh�zva, az ajt� pedig kulcsra z�rva, hogy senki se zavarhassa �ket.

Anna v�rt m�g n�h�ny m�sodpercet, hogy bar�tn�je megnyugodhasson, de �rezte, ahogyan az Asakura l�ny ujjai nyirkosak �s hidegek, amikor kett�j�k nyak�ba akasztotta a feh�r gy�ngysort �s megfogta a kez�t.

-Mehet?- k�rdezte utolj�ra, de t�rsa szavak helyett ism�t csak b�lintott �s becsukta a szem�t.

-Szellemek a s�t�tben... Ha hallj�tok a hangom, ha l�tj�tok a gy�ngyeim, k�rlek figyeljetek! K�ldj�tek vissza �t, sz�ks�g�nk van r�! Sz�l�tom a vizek t�nd�r�t! Sz�l�tom a halhatatlan �rszellemet! Sz�l�talak WYN!- suttogta Anna t�lvil�gi hangon �s k�zben egyetlen pillanatra sem engedte el Rin kez�t.

A gyertyal�ngok hirtelen ellobbantak �s h�v�s sz�l sepert v�gig az apr� szob�n, meglengetve a k�t l�ny haj�t. A szob�ra s�t�ts�g borult, egyed�l Anna gy�ngysora vil�g�tott ragyog� feh�ren a nyakukban. A gy�ngy�k egyenk�nt izzani l�tszottak, Rin karja libab�r�s lett ett�l az ismeretlen er�t�l ami ott vibr�lt kett�j�k k�z�tt, de nem merte kinyitni a szem�t. A kellet�n�l tal�n egy kicsit er�sebben szor�totta Anna kez�t �s idegess�g�ben beharapta a sz�ja sz�l�t. Hajfonata sz�tbomlott, hossz� barna tincsei finoman t�ncoltak k�r�l�tte �s hirtelen �rezte, hogy meg�rkezett...

Az �rz�s semmihez sem volt foghat�. Teljesen �tj�rta a lelk�t, a hirtelen j�tt �rz�st�l bizseregni kezdett a tark�ja, mintha az Anna �ltal h�vott l�togat� pont �t n�zn� �s szinte m�r a h�t�n �rezte a tekintet�t, amikor v�g�l m�giscsak kinyitotta a szem�t. Tekintete azonnal szembetal�lkozott Ann��val, aki azonban csak egy halv�ny mosoly k�s�ret�ben b�lintott. Rin s�hajtott egyet, majd elengedve bar�tn�je kez�t, lassan megfordult �s szembetal�lkozott a vil�g leggy�ny�r�bb teremtm�ny�vel.

A szellem alakja m�g halov�ny volt, de k�ken ragyogott, s t�k�letesen sz�p arc�n finom mosoly j�tszott. S�t�tk�k szemei boldogan csillogtak, ahogy a barna l�nyra n�zett, h�feh�r porcel�nb�re gyeng�n f�nylett a k�k energi�ban. Feh�r ruh�j�t l�gyan t�ncoltatta a lassan el�l� sz�l, s hossz� k�k tincsei abbahagyva t�ncukat l�gyan omlottak le meztelen v�ll�ra. Homlok�n ez�stp�nt fesz�lt, amiben megcsillant egy k�k k�, ahogy el�re suhant a l�nyok fel�.

-Rin... v�gre...- suttogta boldogan �s id�tlen b�lcsess�get �raszt� tekintet�ben k�nnyek csillantak meg. A l�ny azonban hallgatott �s egyre csak b�multa a szellemet, alig akart hinni a szem�nek. T�nyleg l�tta, l�tezett, Anna nem viccelt. Itt volt, a szob�ban, a semmib�l j�tt �s �lt�tt alakot �s val�j�ban szebb volt, mint k�pzelte. Jelenl�te egyszerre volt idegen �s megnyugtat�, a l�ny lelk�ben ezerf�le �rz�s keringett, mik�zben �vatosan fel�llt �s k�zelebb l�pett a szellemhez. Bizonytalanul kiny�jtotta a kez�t �s a k�khaj� t�nd�r a tenyer�re fektette az �v�t. �rint�se hideg volt, de t�lzottan is val�s�gos, Rin r�m�lten kapta el a kez�t �s visszafordult Ann�hoz:

-S most?- k�rdezte idegesen, de Anna csak fel�llt �s megfogta a gy�ngyeit. Kisim�totta v�kony fekete ruh�j�t, majd �gy sz�lt:

-Ez volt a k�nnyebbik r�sz, most j�n a neheze. Mondan�m, hogy nem k�telez� megtenned,de... Sz�val te is be fogod l�tni, hogy �gy ennek �gy kell lennie. S�m�n vagy, r�ad�sul nem is ak�rmilyen, eml�kezned kell, hogy meg�rthesd mi t�rt�nt. Nem lesz egyszer�, pillanatok alatt fogsz �t�lni egy eg�sz �letet, tele f�jdalommal, keser�s�ggel �s b�nattal. L�tni fogod magadat meghalni �s szenvedni.... Teh�t ha nem akarod, akkor nem kell megtenned, �n meg�rtem azt is.- Anna elhallgatott �s f�rk�sz� tekintet�t a m�sik l�ny�ba f�rta, de Rin nem v�laszolt azonnal. Ism�t a megjelent szellemre n�zett, aki biztat�an r�mosolygott. A l�ny eln�zte egy ideig a szelleml�ny ragyog� alakj�t, s az a j�s�gos er�, ami a t�nd�r szemeib�l �radt, seg�tett neki d�nteni. Kit�rta a tenyer�t �s a m�lyk�k szemekbe n�zve magabiztosan mosolyogva �gy sz�lt:

-Egyes�lj�nk....- hangja m�g remegett, de arca elsz�nt volt, �gy Wyn csak b�lintott, majd egyetlen vak�t� villan�ssal k�k energiag�mbk�nt beleolvadt a l�ny mellkas�ba.

Ism�t gyenge sz�l kerekedett �s egy pillanatra hatalmas k�k f�nyess�g t�lt�tte be a szob�t, Ann�nak el kellett takarnia az arc�t. Mire ism�t kinyitotta a szemeit, Rin m�g mindig ott �llt ahol az el�bb. A fej�t lehajtotta, kezeit szapor�n emelked� �s s�llyed� mellkas�ra szor�totta, eg�sz teste remegett az �j er�t�l, ami �tj�rta a tagjait. Egy ideig k�zd�tt m�g a test�ben �raml� energia ellen, de v�g�l feladta �s l�gz�se lassan lenyugodott. Anna agg�dva figyelte a barnahaj� l�nyt, s k�zben �gy szor�totta a gy�ngy�ket, hogy ujjai eg�szen belefeh�redtek.

-Rin?- k�rdezte bizonytalanul �s tett egy bizonytalan l�p�st a l�ny fel�, de az csak felemelte a kez�t �s meg�ll�totta:

-Semmi gond, kezd el.- mondta szel�den, mik�zben feln�zett a m�dium l�nyra. Ahogy kinyitotta a szemeit, Anna arc�n meglepet�s suhant �t: Rin barna szemei most k�kben j�tszottak, pupill�ja eg�szen elt�nve mutatta, hogy a szellem teljesen elfoglalta a test�t. A l�ny alakja halv�ny k�k f�nyben derengett, jelezve, hogy Wyn lelke teljesen egybeolvadt az �v�vel, s most m�r nincs akad�lya, hogy visszakapja az eml�keit.

-Igen,m�ris.- b�lintott Anna, majd Rinhez l�pve ism�t a nyak�ba akasztotta az �jb�l feh�ren izz� gy�ngy�ket. H�tr�bb l�pett, ujjait �sszefonta az arca el�tt, majd csukott szemmel k�nt�lni kezdett. Halkan mormogott maga el�, szavai hat�s�ra a gy�ngysor ha lehet m�g jobban felragyogott, a szob�t bet�lt�tte a t�lvil�gi er�, szinte tapintani lehetett az �raml� energi�t.

Rin �gy �rezte, hogy minden porcik�ja bizsereg �s k�ptelen volt parancsolni a test�nek. �sszeszor�totta a szemeit, hogy koncentr�lni tudjon az �t az egyik pillanatr�l a m�sikra megrohan� eml�kk�pekre. Tiltakozni nem tudott, a k�pek s�r�n v�ltogatt�k egym�st, s � sz�d�lni kezdett. Arcok suhantak el� a semmib�l �s oszlottak sz�t a s�t�t �lomban, hangok, �rz�sek... Minden olyan gyorsan t�rt�nt, hogy nem tudta mi zajlik k�r�l�tte. Az �lomk�pek gyors egym�sut�nban peregtek le a szemei el�tt, s a sz�d�l�s fokoz�dott, a l�ny test�ben pedig hirtelen elviselhetetlen f�jdalom �radt sz�t, megb�n�tva minden tagj�t.

Ekkor t�bb dolog t�rt�nt egyszerre. Rin felsikoltott �s t�rdre esett, g�rcs�sen szor�tva �ssze m�g mindig a szemeit, teste megfesz�lt a g�rcs�s er�t�l, mely arra k�nyszer�tette, hogy megmaradjon egyetlen k�pn�l. Csukott szemh�jai al�l k�nnyek buggyantak el�, amik lassan v�gigfolytak az arc�n �s lepotyogtak a f�ldre, sz�ja tov�bbra is n�ma sikolyra ny�lt, de hang m�r nem j�tt ki a tork�n. A k�p amit l�tott, borzaszt�bb volt minden eddigin�l. A f�kat mardos� v�r�ses l�ngok, a h�s�g,a pusztul�s....

Anna egyetlen m�sodperc alatt a l�ny mellett termett, de hi�ba pr�b�lta megszak�tani a var�zslatot, a gy�ngy�k szorosan tartott�k fogva a l�ny lelk�t �s szellem�t. A m�dium l�ny k�ts�gbeesetten pr�b�lta meg levenni a l�ncot a l�ny nyak�b�l, de miel�tt m�g hozz��rhetett volna a gy�ngysorhoz hirtelen robban�s r�zta meg a h�zat �s bet�rt az ablak. Apr� �vegszil�nkok sz�r�dtak a leveg�be, majd a padl�ra, bebor�tva szinte mindent �s a hideg sz�l bes�v�tett az ablak hely�n, hideg es�t verve a szob�ba. Anna oldalra kapta a fej�t a szil�nkok el�l, de a l�k�shull�m ereje led�nt�tte a l�b�r�l �s elesett. Miut�n elm�lt a vesz�ly a k�ny�k�re t�maszkodva feln�zett, de ereiben szinte megfagyott a v�r: a sz�l vadul t�pte a f�gg�nyt, azonban a hull�mz� s�t�t red�k k�z�tt �gy is kirajzol�dott egy �ltala t�lzottan is j�lismert alak k�rvonala. Az ismeretlen t�mad� arca kegyetlen mosolyra h�z�dott, ahogy beljebb l�pett, v�r�s szemei megvillantak a gy�ngy�k pulz�l� feh�r f�ny�ben. Ann�val mit sem t�r�dve a m�g mindig mozdulatlanul szenved� Rinhez l�pett �s megfogta a k�z�ps� gy�ngyszemet,mely egy �rnyalatnyival nagyobb volt a t�bbin�l �s a legf�nyesebb volt mind k�z�l, majd egyetlen mozdulattal let�pte. A gy�ngy�k elvesztett�k ragyog�sukat, ahogy a l�nc felbomlott �s sz�tsz�r�dtak az �vegcserepek k�z�tt. A barnahaj� Asakura l�ny karjai lehanyatlottak, feje pedig er�tlen�l hanyatlott a mellkas�ra, majd a k�vetkez� pillanatban egyszer�en oldalra d�lt �s el�jult. Wyn agg�dva �lt�tte fel ism�t eredeti alakj�t mestere el�tt, de �nmag�ban kev�s lett volna, hogy megv�dje a l�nyt, azonban a v�ratlan l�togat� csak felegyenesedett, majd elnevette mag�t �s Ann�hoz fordult, aki r�m�lten fek�dt m�g mindig a f�ld�n, test�t megb�n�totta a f�lelem �s az aggodalom:

-Nem engedhetem, hogy befejezd, elrontan�l vele mindent.- tov�bb nevetett, majd a l�nyra villantva izz� tekintet�t egyetlen apr� szor�t�ssal �sszet�rte a f�gy�ngy�t �s a darabjait a l�ny el� morzsolta.

-A miel�bbi viszontl�t�sra.- mondta b�cs�z�ul, majd intett egyet �s alakja felold�dott a kinti s�t�ts�gben, �jabb f�jdalmat �s r�m�letet hagyva maga ut�n...

Anna felt�rdelt, de m�g mindig nem t�rt mag�hoz a d�bbenett�l. Az �rny egyetlen m�sodperc alatt t�rte meg a gy�ngy�k feletti hatalm�t, mintha meg sem kottyana neki egy m�dium leger�sebb var�zslata.

„Teh�t az ereje napr�l napra n�vekszik...”- gondolta Anna �s kifejez�stelen tekintettel Rinre n�zett. A l�ny nem t�rt mag�hoz, hi�ba pr�b�lta meg Wyn felkelteni, nem reag�lt, t�l sok volt neki, amit �t kellett �lnie, hab�r Anna elk�pzelni sem tudta, hogy mire siker�lt visszaeml�keznie �s mire nem.

Szomor�, csal�dott s�hajt hagyta el az ajkait, majd lehajtotta a fej�t. Szinte ord�tani tudott volna a d�ht�l,de bel�tta, hogy most nem ez lenne a legjobb megold�s, �gy csak megr�zta a fej�t, majd fel�llt �s �vatosan felemelve Rint, lefektette az �gy�ra. T�rsa halkan felny�g�tt, de nem t�rt mag�hoz, �gy Anna csak finoman betakarta, hogy addig se f�zzon meg, am�g megkeresi Yoh�kat, majd sietve elhagyta a szob�t.