Az osztályban hangzavar volt. Mindenki kíváncsian leskelődött az ajtó felé. Ma három új diák érkezik az osztályba.

Helyesek? Okosak? Irigyek? Pletykásak vagy csendesek? Ilyen és még ezekhez hasonló ezernyi kérdés foglalkoztatta a diákokat. Pontban 8-kor beviharzott a tanár.

 -Nos, gyerekek mint tudjátok, 3 új tanulóval bővül osztályotok.-mondta, majd kiintett a folyosóra. Kinyílt az ajtó és két fiú meg egy lány lépett be rajta.

 -Osztály, üdvözöljétek Lent, Kiyot és Trayt. És, most, ha megkérhetném foglaljanak helyet és kezdjük el a tanítást.

Az órák eseménytelenül zajlottak, attól eltekintve, hogy Tray majdnem elaludt Társadalom ismereten, de szerencsére Len diszkréten fejbe vágta, aminek következtében észhez tért. A srácoknak szünetekben egy szabad percük sem volt, mert folyton faggatták, és mindenhova követték őket, még WC-re is. Suli után „hőseink” kifutottak az épületből, de ekkor is üldözték őket. Hirtelen egy autó fékezett a suli elé, majd az ajtaja  kicsapódott és Ryo dugta ki rajta a fejét.

-Hé, srácok, ide!!-kiáltotta.

 Lenék odafutottak a kocsihoz, és gyorsan beszálltak.

 -Lépj a gázra, Billy!-kiáltotta Tray.

A kocsi elhajtott, a tömeg pedig csalódottan bámult utánuk.

 *

 -Huh, köszike a fuvart! Honnan tudtátok, hogy segítség kell?-kérdezte Kiyo.

 -Kisgatyó az egyik szüneteben felhívta Annát, én meg otthon voltam éppen.-válaszolt a magas sámán.

 -Igen, Billy köszönjük a fuvart, és ha lehet, Ryo szépen megkérlek rá, hogy, NE HÍVJ KISGATYÓNAK!!-ordította Len.

 -Hé, haver, fogd vissza magad, mert megsüketülök...-jegyezte meg Tray, miközben a fülét masszírozta. Eközben hazaértek, és bevonultak az ebédlőbe, ahol a többiek éppen neki láttak az evésnek.

 -Késtetek!-szögezte le hűvösen Anna.

 -Hé, nem is késtünk! Még el se kezdtetek enni!-szólt egy akkor megjelenő mongol szellem.

 -Tamerlán, NE!-sziszegte Kiyo. Jól, tudta, hogy védője utálta Anna stílusát, de sajnos egy ilyen beszólás következményekkel jár...

 -Hát, jó, te akartad.-azzal a szellem köré csavarta gyöngyeit.-És most légy szíves üljetek le, mert ÉHES VAGYOK!

 -Öcsém, ma másodszor süketülök meg.-suttogta Tray Kiyonak.

 -Nyugi, bírd ki az ebédet és utána szabad vagy.-válaszolt a lány. Ebédre rizst és halat ettek.

 -Nah, és milyen a suli?-kérdezte Faust.

 -Ne is kérdezd bátyó! A holnapot nem fogom túlélni...Anna edzései piskóták ehhez képest.-válaszolt Kiyo, a testvérének.

 -Igen? Úgy gondolod? Jó, akkor ma te mosogatsz és utána mindenkinek 30 km futás, majd 50 fekvőtámasz.-mondta gúnyosan Anna.

 -Kössz szépen!-hallatszódott mindenfelől. Ebéd után Kiyo elmosogatott, majd elment futni a többiek után. Este mindenki hullafáradtan ült le vacsorázni. Annyira ki voltak merülve, hogy Yoh belefejelt a tányérjába, Jocó pedig amikor elindult a szobája felé, a folyosón összeesett és elaludt. Reggel persze Anna mindenkit korán kizavart az ágyból, majd a reggeli edzés után jöhetett az iskola...ami persze nem volt egy főnyeremény. Len összeverekedett egy idősebb fiúval, és persze Basont hívta segítségül, majd amikor már elmetszette volna a fiú nyakát Kiyo megkadályozta Tamerlán segítségével. Ennek persze az a következménye lett, hogy mindketten használták fegyvereiket: a guandaót és a lándzsát (Kiyo azzal harcol), amit természetesen az igazgató nem nézett jó szemmel, így , nah vajon, hol kötöttek ki? Hát, az igazgatóiban. Behívatták a testvéreiket, és alapos fejmosást kaptak, sőt otthon Anna ezek után még kétszer olyan nehéz edzést talált ki nekik, mint tegnap.

 -Komolyan, én még visszasírom a Zikkel való harcokat!-panaszkodott elalvás előtt Kiyo Traynek.

 -Nyugika, én is! Meg sem bírok mozdulni!-panaszkodott a jég sámán is, majd pár perc múlva már csak a hortyogását lehetett hallani......