6. fejezet: Könnyített edzés   Reggel nyűgösen ébredtem. Már senki nem volt mellettem, így gyanítottam, hogy Len a többiekkel reggelizik kint. Sietve felöltöztem (ami nem is volt olyan gyors a sérülés miatt), és kimentem az ebdlőbe. Viszonylag gyorsan kitaláltam (csak tíz percet botorkáltam...). - Nem kéne még ágyban lenned?- kérdezte Anna egy csöpp szemrehányással a hangjában. - Jól vagyok.- válaszoltam nyugodtan. - Remek. Akkor reggeli után hozzá is kezdhetsz a könnyített edzéshez.- Anna. - Igazi kínzógép vagy, Anna.- Trey. - Úgy látom, szeretnél plussz tíz kört futni. Hát a kedvedre teszek. - Ezt Pilika nem engedné!- kiáltott mérgesen Trey. - Ugyanmár, Pilika rég beleegyezett ebbe! Nem tudtam, hogy ki az a Pilika, de most mindennél jobban lefoglalt az, hogy levadásszam a szekrény tetejéről a gabonapelyhet. Mikor ezzel megvoltam,akkor én is nekiálltam a reggelinek. Közben Annát faggattam a könnyített edzés elemeiről, aki készségesen válaszolt: - Reggeli után tíz kilométer futás, ebéd után te mosogatsz, délután elmész bevásárolni holnapra, és este majd a szokásos nyújtás tripla adagban. Van kérdésed?- kérdezte Anna hidegen és ellentmondást nem tűrő hangon, mikor látta, hogy az állam a földet súrolja. - Nincs.- válszoltam megrökönyödve.   *   - Már csak egy kilométer!- mondtam magamnak és Minának biztatóan. Ebéd elött egy félórával végeztem. Így megint beköltöztem a fürdőbe. Mire lefürödve kiértem, már mindenki visszaért az edzésből. Rio éppen terített. - Ne segítsek? - Nem kell, köszönöm kisasszony. Már épp végeztem.- válaszolta mosolyogva. - Éppen ideje volt. Éhen halok.- Trey. - Milyen meglepő.- Lenny. Már a főfogásnál jártunk, de Len és Trey még mindig veszekedtek. - Fiúk, hagyjátok már abba!- kiáltott rájuk Yoh, akit szemmel láthatólag idegesítettek.     *   - Te jó ég , hogy lehet ilyen malac módon enni?!- panaszkodtam Minának. - Ne csodálkozz, az Trey tányérja volt. Már félórája áztattam magam a mosogatóban, mire végre végeztem. - Tessék itt a lista és a pénz.- jelent meg mögöttem Anna. - Köszi!- válaszoltam szemtelen hangstílusban, de Anna most elengedte a füle mellett. A boltig való séta nem volt egy rövid út, fogalmam se volt, hogy hogyan fogom majd visszafelé cipelni a nehéz szatyrokat. A boltban szélsebesen dobáltam a kosárba a cuccokat, hogy minnél előbb végezzek, mert már így is fáradt voltam. De aztán eszembe jutott az idáig mindig örömmel eltöltő nyújtás-lazítás, és fájdalmasan felsóhajtottam. Ráadásul az oldalamon lévő seb még mindig rettenetesen sajgott, egyszóval baromira nem voltam még rendben, bár megpróbáltam mindenkinek bemesélni az ellenkezőjét. A pénztárnál fizettem, és lassan elkezdtem hazafelé indulni. Ahogy sejtettem, a csomagok nehezek voltak, gyakran meg kellett állnom ( a seb miatt is). De végül hazaértem. Ott egy nemvárt ,,kedves" fogadtatásban részesültem: - Késtél. Elárulnád, hogy hol a fenében voltál?! Már sötét van.- mondta Anna, miközben mindenki minket nézett. Én erre csak összehúztam a szemöldökömet és lazán a kezébe raktam a szatyrokat. Ennek következtében a lány majdnem orra bukott. Majd lazán sarkon fordultam és elsiettem a szobám irányába. Mikor beértem, akkor elővadásztam egy tiszta melegítőt és visszamentem a nappaliba. A többiek ugyanúgy ültek ott, mint legutóbb, Anna a sorozatok ismétléseit nézte. Mérgesen bemelegítettem, majd megint lementem spárgába. - Még mindig rejtély elöttem, hogy hogyan csinálja!!!- Rio. - Hajlékony vagyok.- mondtam nemes egyszerűséggel. - Azt mi is látjuk, de szerintem Riot a technikád érdekli.- Len bosszúsan. - Lassan megyek le spárgába, a belső combizmaim feszülnek ilyenkor. Ha már nagyon fáj, akkor nem szabad tovább erőltetni. - Aha. Majd jött sorba a többi gyakorlat is. Az első szaltómat nem tudtam megcsinálni, erőtlenül estem le, úgy fájt az oldalam. Felszisszenve felálltam, mire Faust azonnal ottermett. - Felszakadt az oldaladon lévő seb, újból be kell kötözni.- majd elsietett kötszerért. Mikor visszetért, akkor újból a pólóm felhúzására került a sor. A fiúk kiváncsian figyeltek. Egy örökkévalóságnak tűnt, mire végzett a temetőmágus. Azt hittem, hogy ott süllyedek el. A gyakorlatokat még kétszer megcsináltam, de a szaltókat inkább mellőztem. Majd végül fáradtan elbotorkáltam a szobám felé. Éppen öltöztem, amikor kopogtak kintről. Gyorsan felkaptam egy köntöst. - Gyere be.- ezzel benyitott Len. Amint észrevette, hogy csak egy köntösben vagyok, elvörösödött. - Bocsi, csak Anna egy gyógyteát küldött neked.- hebegte a sámán. Azzal a kezembe nyomott egy csészét. - Ülj le!- mosolyogtam rá, majd és is leültem mellé. - Ja amúgy vacsi! - Ó, köszi, hogy szóltál! Megvársz?- kérdeztem az éppen indulni készülő fiútól. Ő csak bólintott egyet, majd egy perc után együtt léptünk be a fényes ebédlőbe.   *   Vacsora közben Anna figyelmet kért. - Khm, tudjátok holnap érkeznek a többiek.- szavait döbbent csend fogadta. - Kik?- kérdeztem. - Nem ismered őket. Amúgy meg Tamara, Morty és Pilika (Trey kiköpte az innivalóját). A többiek egy emberként sóhajtottak fel. - Nahát, ez igazán érdekes.- mondta gúnyosan Len, majd elkezdte inni a lehűtött tejet. - Ja tényleg, Len, rólad jut eszembe, hogy holnap Jun is idejön.- mondta Anna. Lent ez a tény annyira sokkolta, hogy azonnal félrenyelt. De a ,,hős" Trey gyorsan kapcsolt, és sebesen hátbaverte Lennyt, aki az ütés következtében majdnem belefejelt a tányérjába. Így csak bosszusan nézett a hósámánra, mivel még mindig köpni- nyelni nem tudott. - És holnap kora reggel kel mindenki, hogy kitakarítsatok.- mindenki felmordult, de Anna folytatta.- De délután az edzés elmarad.- mind hálásan néztünk a médiumra. - Akkor most gondolom alvás.- Yoh. - Ha akarsz elmehetsz aludni, én biztos, hogy megnézem azt a filmet, amelyiknek az a címe, hogy ,,Szerelmes lányok az Atlanti- óceánnál".- Anna. Mind befészkeltük magunkat a nappaliba. Anna letelepedett a TV elé, Yoh és Faust az egyik ellenfélről tárgyaltak, Trey és Len kártyáztak, Rio és én pedig a legújabb szupermodell, Tyra viselt dolgait beszéltük ki. Tizenegy felé ,Anna helyett a fáradság prancsolt minket az ágyba. Csak bedőltem az ágyba és hagytam, hogy a Mina szárnyai által kavart szellő mély álomba ringasson.